Sok szülő válásnál miért bánik úgy a gyerekkel, mint egy darab ronggyal?

Mert a legtöbb pár IDIÓTA!!!

Feleslegesen vállalnak gyereket,holott egy PÁRkapcsolat a PÁRról kellene,hogy szóljon és nem 2-3-4 emberről (gyerek(ek)). Nem tudnak összeszokni,össze érni,mert máris ott a gyerek,aki pénzbe,időbe és energiába kerül. Ezért lesz kolonc válláskor vagy éppen valamely fél (többnyire az anya)fegyvere.

A párommal (35-45) ezért is,nincs gyerekünk.

35/F

Nem jó nekik, csak fogalmuk sincs róla, hogy attól, hogy az a gyerek gyerek, még lát, hall, érez és nem csak egy bábú. Ezek a szülők önzőek, csak magukkal és a saját kis sérelmeikkel vannak elfoglalva, valójában még nem nőtt be a fejük lágya, tök felelőtlenül vállaltak gyereket. (Hozzáteszem, az is felelőtlenül vállalt gyereket, aki bár jó a gyerekével, de elválik, mint Kérdező a te szüleid. Bár az kétségtelen, hogy mérföldekkel felnőttebbek, ha már van annyi eszük, hogy a gyereket ne kínozzák még a marakodásaikkal is. De azt nekik is tudniuk kellene, hogy apa és anya is kell annak a gyereknek.)

Na de aki még a gyerek előtt marakszik, uszítja azt, stb... az beteges, és tapasztalatom szerint soha nem fog megváltozni. A gyereke előbb. utóbb megutálja és menekül tőle ahogy tud...

Egyik rokonoméknál is teljesen ugyan ez a helyzet, meg a barátnőm szülei is hasonlóan vannak ezzel.

A rokonom egy fiatal lány 24 éves 3 éves kisfiúk van, a férje 28 éves és ők is már válófélben vannak. A kisgyereket is rángatják ide-oda. A lány a szüleihez költözött vissza, a srác meg maradt a közös házukba. A ház tulajdonrészéről tudtak a legkönnyebben meg egyezni hogy eladják a szomszédnak aki a szüleit akarja oda költöztetni, lerendezik a maradék hitelt és a megmaradt pénzt szétdobják maguk közt. De minden máson vitáznak, személyes dolgokról, vagyontárgyaikról, még egy sz@ros mobiltelefonból is képesek hatalmas fesztivált lerendezni. A gyerek elhelyezésén is hatalmas a balhé nem is veszik figyelembe azt hogy a gyerek az anyjánál szeretne maradni és az anyai nagyszüleinél mert ott érzi jól magát. Az apjának joga van látni ezt nem tiltják ugyan de nem tetszik nekik hogy napokra elviszi a gyereket magához, és fele annyit nem törődik vele, koszosan megy haza, összevissza eteti, sokszor aludni sem tud rendesen mert a férjnek új nője van aki igazából csak a házuk áráért pályázik ezt az egész falu tudja persze. Ott is ilyen idiótaságok miatt fogják elveszíteni a gyermeküket mert már a gyámügy is figyeli őket keményen, ők az anyjánál látják hogy jó helye van, de az is azért köszönhető mert a nagyszülők rendesen foglalkoznak vele, ha a nagyszülők sem lennének akkor az anyánál sem lenne neki sokkal jobb.

A barátnőm szülei is hasonlóan marják egymást, a barátnőmnek a legegyszerűbb olyan téren hogy már 19 éves és átmenetileg nálunk lakik mert már nem bírja a feszültséget, és ő kijelentette hogy mindkettőjüknél fog lenni ameddig a mi életünk nem alakul úgy hogy hosszú távon akár végleg velem lakjon, mert még én is a szüleimmel élek, a házam még nem lakható sajnos és erre gyűjtünk hogy minél előbb be tudjuk fejezni. De a barátnőm jogosan aggódik a testvéreiért. Ott a 16 éves húga aki minden áron az anyjához akar menni, de akkor az apja kitagadja őt és anyja megértő de ott nem lenne külön szobája meg a cuccai nagy részét sem bírná oda vinni. Az öccse aki most lesz 13 éves ő meg apjánál maradna az ikertesójával együtt, de ott viszont nekik nincs jó életük mert magasról letojja őket az apja.

Az apja dolgozik ugyan jó állása van, de munka után mindig a kocsmába köt ki, az autóját ugyan nem vezeti részegen de összevissza hagyja olyan helyeken parkol ahol éjszakára nem célszerű hagyni, valahol tiltva is van, és volt már rá példa hogy el is vontatták mert a parkoló átépítés miatt le volt zárva, és akkor is ugye kellett nekik az autó nagyon és végül én voltam az aki segített elintézni a dolgot mert vannak ismerőseim olyan helyen, de arról nem is beszélve hogy a bírságot a mai napig nem fizeti és már nagyon piszkálják őt emiatt. Meg nekik ott van ugye a nagy ház ami gyakorlatilag csak az "anyósom" tulajdona, házasságkor szerződést kötöttek hogy a férj lakhat benne de az övé nem lehet, ezt kitudja miért csinálták így de mindegy is. Csak ott is megy a balhé a ház miatt a gyerekekkel már nem is törődnek. A 16 éves sógornőm mindennap végigsírja az estéket mert a szülei annyira felhúzzák egymást hogy az apa ordibál vele ha nem lett kész időben a vacsora meg mindenért őt hibáztatja. Mi is sokszor vagyunk ott a barátnőmmel hogy tudjunk segíteni. Barátnőm nagy erőkkel készül az érettségire mert jogi pályára készül és ez neki nagyon fontos hogy jól sikerüljön minden és csak nálunk tud nyugodtan tanulni. Van amikor csak én megyek oda, én jóba vagyok az apjával, velem rendesen beszél, tisztel, ha ideges akkor is normális hangnemben beszél velem, mintha régi barátok lennénk olyan a viszonyunk csak én sem tudok mindig odamenni segíteni mert sokszor estig dolgozok, meg ugye ott az örökölt házam ami igaz az utcánkban van de naponta járok ki 1-2 órára hogy lássák hogy van ott mozgás, meg folyamatosan csinálom ott a dolgokat, kapaorom a vakolatot készítem elő a terepet a hétvégére amikor ismerősökkel beletudunk fogni nagyobb munkákba. Sok segítséget kapok hozzá szerencsére, de így is nem egyszer van hogy ha az apósom részegen megy haza akkor kiszámíthatatlan és akkor inkább mindenkit elmenekítünk onnan nehogy hülyeséget csináljon bárkivel. Ott is már vannak gondok, anyósommal is jól kijövök mintha saját anyukám lenne de ő 6+2 műszakban dolgozik egy vegyi üzemben sokszor kell túlóráznia és elég sokat is kell utaznia miatta, ezért sokszor ő azért nem tud normálisan intézni a dolgokat mert mindig hulla fáradtan kapja őt el a férje hogy direkt felhúzza az anyát hogy lássa a gyámügy hogy mennyire rossz és hogy ne kapja meg a gyerekeit. A barátnőm is kivan miattuk lelkileg, ő is majdnem az összes éjszakát végig sírja neki annyiból könnyebb hogy mindegy kit választ még ha átmenetileg akkor is mert tudja jól hogy nálam van az ő helye, csak érthető módon agódik a testvéreiért.