Ha pár hónapja olyan mélyen voltam bizonyos dolgok miatt, hogy vagdostam magam, de annak most már vége, elmondjam anyukámnak, hogy mit csináltam, vagy inkább már ne bolygassuk?

Nekem az az érzésem, hogy ha valaki eljut odáig, hogy vagdossa magát, akkor nem olyan enyhe a probléma, hogy hopp, már el is múlt, túl vagy rajta... :( Szerintem a többi válaszoló túl lazán kezeli ezt.

Én nem vagdostam magam soha, nem voltam olyan állapothoz közel, ezért nem érthetem teljesen, de azt értem, hogy ezzel el tudtad kicsit terelni a figyelmedet.

Szerintem sem kell feltétlenül megijesztened anyukádat ezzel a konkrét infóval, hogy már idáig jutottál a stresszben, hogy megvágtad magad.

De ha jó viszonyban vagy vele, igenis jó lehet, ha szimplán elmondod neki, mennyire sok rajtad a terhelés, csak hogy kibeszéld magadból.

Vagy ha nem neki, másnak. (mivel azt írtad, félsz, hogy betesz a pszichiátriára, ebből arra következtetek, hogy nem biztos, hogy a legjobb alany a lelkisegélyhez. De attól függ, el lehet ezt mesélni nem annyira drasztikusan is, de azért tudjon már róla, ha a gyerekét bántja valami.)

A lényeg, hogy félek, hogy ez megint elő fog jönni nálad, és kárt teszel magadban. Írtad, nagyon egyedül érezted magad. Ha gondolod, írj nyugodtan privit, ha megint magad alatt vagy, és kell valakihez szólnod!

31/N