Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Normális, hogy egyfolytában...

Normális, hogy egyfolytában azon parázok, hogy meghalnak a szüleim? :'O

Figyelt kérdés

Anya 46, apa 44 éves, és imádom őket, mind a két kezemet levágnám, ha azzal jót tennék nekik! Minden este imádkozok, hogy hosszú boldog életük legyen, de mindig azon izgulok, és félek attól, hogy meghalnak. :'( Ez normális?

13 / lány



2015. máj. 15. 13:46
1 2
 11/20 Gyémántlány ***** válasza:
Igen, ez normális. Ez az az időszak, amikor szembesülsz a halál közelségével, és jelenlétével, de még nem tudod elfogadni a dolgot. Mindenki átesik ezen ki-ki a maga idejében. Valakit persze intenzívebben érint meg a gondolat, mint másokat. Úgy tűnik, téged is. De egyszer el fog múlni, vagyis csökkenni fog a mértéke. Leginkább akkor, amikor majd önálló életet kezdesz élni, és kicsit függetlenedsz.
2015. máj. 15. 21:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/20 anonim ***** válasza:
"Ez az az időszak, amikor szembesülsz a halál közelségével" - 13 évesen?... Miért is?
2015. máj. 15. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/20 Gyémántlány ***** válasza:

Hát, mert amíg kisgyerek vagy, addig nagyjából élsz bele a nagyvilágba, végtelennek tűnik az idő, és a lehetőségek, meg úgy kb. minden. A szüleidet is beleértve. Senki nem tud a halálra koncentrálni, amíg a legnagyobb problémája az, hogy milyen ruhát adjon a barbi babájára.

Nálam a kamaszkor elején aztán eljött az a pillanat, hogy kinyitottam a szemem, és körbenéztem a világban. Észrevettem, hogy mennyien halnak meg értelmetlen háborúkban, vagy éppen azt, hogy hány munkába igyekvő embert gázolnak el nap, mint nap. Fel kellett fognom, hogy velem is megtörténhet, hovatovább a szüleimmel.

Azt hiszem, sok kamasz rájön erre, manapság már ráadásul elég hamar, tekintve, hogy mindenhonnan az adott napi halálhíreket lehet hallani.

Én legalábbis így gondolom. Aztán lehet, hogy másoknak tovább tartott ez az időtlen idő, nem tudom.

2015. máj. 15. 21:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/20 anonim ***** válasza:
Hát, nem tudom, én elég fiatalon szembesültem a halállal, és soha nem okozott problémát a helyén kezelni. Nagymamám kántorként dolgozta le az egész életét, így mikor ő vigyázott rám és nem tudott hova "tenni", én is mentem vele a temetésekre is.
2015. máj. 15. 22:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/20 anonim ***** válasza:
40%
nem normális a halálukat várni, inkább azon parázz hogyan boldogítsd őket
2015. máj. 15. 23:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/20 A kérdező kommentje:
Köszi a válaszolat! Utolsó: Szerinted várom? Komolyan az jött le szerinted a szövegből, hogy várom?
2015. máj. 16. 06:59
 17/20 anonim ***** válasza:

Kérdező, van okod arra, hogy féltsd őket, vagy csak maguktól jönnek ezek a gondolatok?


Nem érdemes egyébként ezen parázni, bárki bármikor meghalhat, elég hozzá egy idióta sofőr, az élet kiszámíthatatlan, egy volt tanárnőmnek a fia halt meg évekkel ezelőtt, a srác még 30 éves sem volt, közúti baleset...

Anyai nagyapám meg már elmúlt 80, de sose gondolta, hogy megéli, mert a családjában nem volt jellemző a magas életkor.

2015. máj. 17. 00:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/20 A kérdező kommentje:
Koszonom a valaszt, kulonosebb okom hala istrnnek nincs, igazabol ez a kozuti balaeset tema, ettol annyira nem felek, mert ad egy kis biztonsagerzetet a lelkemnek, hogy apukam 10 evig kamionozott, es eleg rutinos sofor. Egyebkent az meg a baj, hogy eleg ritkan latom, mert Svajcban dolgozik, es 4 vet kint, 1 het itthon, de nagyon nagyon nagyon szeretem, es belehalnek ha barmi baja esne
2015. máj. 17. 07:52
 19/20 anonim ***** válasza:

Ilyen mértékben nem...


Én is féltettem apámat, hiszen elég súlyos betegsége volt, de szerencsére nem látszott meg rajta annyira, és hála az égnek 15 évig együtt tudott élni vele. Eszembe se jutott sokszor, hogy beteg.


Aztán, pár éve, a szemem láttára meghalt.


Azóta azért már más a felfogásom, gyakrabban jut eszembe, hogy anya jól van e, stb. Mivel külön élünk, jobban aggódom miatta, habár ő tényleg egészséges, dolgozik, semmi komoly baja sincs :D De ha pár napig nem hív, akkor hajlamos vagyok hazamenni, mert rögtön a legrosszabb jut eszembe. De egyébként még mindig nem olyan mértékben, mint neked.


Szerintem kissé eltúlzod, próbálj meg nem mindig aggódni :)


27/N

2015. máj. 17. 08:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/20 A kérdező kommentje:
Koszonom a valaszt! : )
2015. máj. 17. 09:12
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!