Anyukám mindig csak panaszkodik, hogy kevés a pénzünk, de semmit nem tesz azért, hogy jobb lehessen. Miért?

Anyukám minimálbérből tart el minket az öcsémmel. Most egy raktárban adminisztrátor, de meg fog szűnni a munkahelye és felajánlották neki, hogy a konyhán ott maradhat, ha akar. De ez egész más munka, és ő a fizikait nem nagyon bírja (kétszer műtötték a térdét). A fizetése ugyanennyi lenne, mint most, csak még többet is kellene dolgoznia, mert mondta, hogy a konyhások hamarabb mennek (most is 7-re jár dolgozni), sokszor túlóráznak és nem kapnak érte semmit. És tegnap nagyon ki volt akadva, hogy mit csináljon.

Én este szétnéztem a neten, és találtunk is 2-3 állást, amit megpróbálhatna. Ma meg már mindenféle kifogásokkal jött, hogy hallotta, hogy az egyik cég el van adósodva, a másikban meg egy olyan ember dolgozik, akit ő nem szeret. De ezt már nagyon rég csinálja, csak most tényleg itt lenne az ideje, hogy váltson, a saját egészségi állapota miatt is, mert tudja, hogy úgysem fogja sokáig bírni a cipekedést és egyebeket. Már nagyon régóta mondja, hogy milyen kevés a pénze, kellene egy jobb munkahely, de soha magától el nem küldött egy önéletrajzot sem, maximum ha én elküldtem helyette. Meg régebben is én néztem neki az állásokat mindig és szóltam, ha találtam valamit, de semmi nem volt neki jó, merthogy ő nem ért a számítógéphez és az mindenhova kell. De szinte soha semmit nem is tett azért, hogy megpróbálja megtanulni vagy valami, csak nem értem, hogy mit vár, hogy majd bekopogtat az ajtón a szuper jól fizető állás, ahol ráadásul semmihez nem kell érteni, vagy mi? Miért nem tesz semmit azért, hogy legalább az esélyt megadja? Abból szerintem semmi nem lenne, ha elküldené pár helyre a jelentkezését, max. nem lesz belőle semmi.

18L