Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » A szüleim alkoholisták. Mit...

Barnalány2 kérdése:

A szüleim alkoholisták. Mit tegyek?

Figyelt kérdés
Mióta az eszemet tudom nincsen nyugodt hétvégénk legtöbbször nappalunk sem. A szüleim fejenként naponta megisznak 2-3-4 liter palackos tablettás bort, attól függ hétvége van-e. Volt hogy részegen mentek dolgozni. Ilyenkor nagyon borzalmasak és agresszívak és sosem hallgatnak ránk. Apa többször megverte anyát de egyszerűen sosem tudok külön hibáztatni senkit mert olyan részegek állandóan hogy rosszul vagyok tőlük.Utálok haza menni. Ikertestvéremmel még csak tíz évesek voltunk mikor apám és a nővérünk az utca kelős közepén hagyott hajnalban anyával aki azt se tudta hol van egy rossz családi esemény után ahol nem beszélve mindenki részeg volt... A családban több tragédia is történt az alkohol miatt. Többször nem mentünk suliba mert nem tudtunk aludni csak hallgattuk ahogy ordibálnak mi meg fent sírógörcs közepette voltunk. A nővérünk semmibe vesz szinte, ő is egy alkoholistával él és 35 éves kora ellenére soha sem dolgozott. Anyám már megcsalta apát és apa visszakönyörögte h soha többet nem tesz ilyet anya meg leszokik az alkoholról..mondhatom 1 hónapig tartott ez. A házunkat is elitták szinte annyiba fáj a kis "hobbijuk". Mikor apának állunk fejezze be csak kinevet hogy miért bőgünk. Mindketten hibásak és egyiket sem tudom sajnálni vagy éppen mindkettőért megszakad a szívem. Ikertesómnak már kezelések is kellettek az sem volt elég nekik. Azt vallják nem alkoholisták és mikor ki jön egy betegség vagy egy vizsgálat során baj derül ki akkor meg ígérik sosem vesznek több ilyet mert ez egészségtelen tablettás lötty. Tart 2 hétig aztán győzködnek ez rendes termék.. ha az lenne sem lenne egészséges napi 4 litereket meginni. Minden ballagásunkat sulis eseményt tönkre tettek részegen jöttek el..Félek bármi családi eseménytől mert tudom csak a piálásról majd a verekedésről szól.Apám úgy gondolja egy ilyen alkesz nőt ahogy ő fogalmazz más férfi már megölte volna. Állítólag nagyon szeretnek de sosem mutatják ki. Az új ház építésére is elment a suliból is rengeteg időnk meg egy egész nyarunk. Rengeteget segítettünk mikor részeg apa azt mondja kis ingyenélők vagyunk semmi be sem segítünk. Mikor éppen "szeret" akkor elmondja hogy ez nélkülünk nem lett volna meg. Semmit sincsen kedvem amit nekik kéne segíteni. Tesóm a fősuliját elrontotta több száz ezreket költött el.. Én 19 éves vagyok és úgy érzem lelkileg meghaltam. Egy barátom volt akit 3 évig szerettem és ő 2 hónap után kidobott azóta sem hevertem ki mert én tényleg szerettem..igaz már tudom milyen ember, nem érdekel de az hogy mennyire megbántott bennem él nap mint nap. Sosem értett meg, sosem hallgatott meg egy gyerek volt. Nem is akartam bemutatni szüleimnek (bár ismerték) mert ikertesómnak egy évvel lett korábban barátja és apám minden könnyen kapható lányként elhordta pedig nem volt rá oka..Azóta engem is elhordott mindennek pedig semmi sem történt. Mivel apának vannak kapcsolatai volt hogy nem engedett be a lakásba mert nem tartozzunk oda. Egy ügyvédnek elhordott minden hálátlannak minket de azt nem mondta el ő miket művel. Azóta mi vagyunk tesómmal a fekete bárányok.Az egyetlen kiutat a továbbtanulásban láttam de így sem jobb, semmilyen munkát nem találok h önálló lehessek de velük nem bírni. Az összes barátnőm már több éve kapcsolatba vannak, valakit el is jegyeztek én meg egy szerencsétlenségnek érzem magam. Se családom se barátom aki támogatna. Ha egy kapcsolatba bele akarok kezdeni megijedek mikor később viszonozzák úgy érzem nekem ez nem kell. Nagyon válogatósnak érzem magam félek újra megbántanak pedig erre nincsen szükségem.Ilyenkor mikor bárkinek mesélek a helyzetről vagy nem hisznek nekem vagy ne is érdekli őket..aztán bűntudatom van másnak ezerszer rosszabb én meg sajnáltatom magamat. Lelkileg teljesen bekattantam semmit sem tudok értékelni csak meghalnék legszívesebben de félek a haláltól és nem akarok fájdalmat okozni ikertesómnak meg a nagyimnak. Régebben felszabadultabb voltam most meg mindenki eltipor, így sosem fogok sikeres lenni se párkapcsolatilag se munkaügyileg. A pszichológuson már gondolkodtam de mind pénzbe kerül ami nekem nincsen. Már teljesen negatív vagyok pedig olyan életvidám voltam így ismerkedni sem tudok. Semmit.. Így nincsen értelme élni.. Segítsetek kérlek!!

2015. szept. 26. 19:23
 1/8 anonim ***** válasza:

A legjobb ha elköltözöl. tudom, hogy mondani könnyű kivitelezni meg nem, de más lehetőség nincs.

nem fogják belátni a szüleid hogy hibáztak ezzel a magatartással. esetleg az ikertesóddal összeállhatnátok, ketten azért mégis egyszerűbb. esetleg más rokonhoz(pl nagyi) költözni, ha megoldható. nagykorú vagy, jogilag a szüleid már nem cipeltethetnek haza.

2015. szept. 26. 19:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim válasza:
38%

Szervusz! Végig olvastam az üzenetedet, és úgy döntöttem, regsztrálok, hogy írhassak neked. Azt gondolom, hogy emberi erővel ez a dolog nem megoldható. Én keresztény vagyok és őszintén hiszek Istenben. Sokmindent megéltem már én is. Két és fél éve elvesztettem a reményem az életbe. De mikor reménytelenségembe egy gyenge imában Istenhez fordultam, nemsokára „megkeresett” és reményt, erőt adott. Azóta helyretett már bennem és körülöttem számtalan dolgot. A lényeg, hogy mi tegyük meg az első lépést felé és bármilyen nagy is baj, Ő tud választ és reményt adni. Ő szeret téged is. Adj neki egy esélyt.

https://www.youtube.com/watch?v=IMhUPheWOVA

2015. szept. 26. 20:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:
A költözésen gondolkoztunk de sajnos eddig még munkát akárhogy kerestünk nem találtunk. De igyekszünk. Köszönöm a válaszokat! És az a videó eléggé elgondolkodtatott:))
2015. szept. 26. 20:40
 4/8 anonim válasza:

Mindenféleképpen próbáljatok elkerülni tőlük. A szüleid súlyos betegek (az a betegségük, hogy nem tudják nem inni az alkoholt). Nem tehettek róla, hogy ilyenek, és segíteni sem tudtok. Nem fogják tudni megállni az ivást, mert ez nem így megy. Valószínűleg tagadják, hogy bármi gondjuk lenne az alkohollal.


Nézd meg a www.alkoholbeteg.hu oldalt.

2015. szept. 26. 21:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:

Éld túl. Elég velős, de nehezen tudok jobb tanácsot adni. Jelenleg ez egy átmeneti időszak az életedben - hidd el - és előbb utóbb jobb lesz. Nekem is problémás volt életem egy nagy szakasza, de túljutottam rajta és megérte elviselni a rosszat, mert most már képes vagyok önállóan ellátni magam.


19 éves vagy, ha jól veszem ki a szavaidból, most szeptemberben lettél fősulis (?), nem rég szakítottál a barátoddal erre még rájön a családi problémák, ezek után termesztés, hogy negatív vagy és nehezen birkózol meg a mindennapi kihívásokkal. Ne várd, hogy holnap felkelsz és újra életvidám leszel, mintha minden oké lenne.

De lebegjen az a szemed előtt, hogy még előtted áll egy egész élet, annyi mindent kezdhetsz még, olyan fiatal vagy. Rengeteg lehetőséged van még ha jelenleg nem is így látod.

Koncentrálj a saját jövődre, és tanulj.

A szüleiddel nem lehet mit kezdeni, ha ennyi időn keresztül nem lehetett, nem most fognak megváltozni. Tudom, hogy nehéz mert mégis csak a szüleid és elvárnád tőlük, hogy megadják neked azt a biztonságot, ami minden "normális" családban elvárható lenne, de felesleges tőlük bármit is elvárni. Légy egy kicsit önző és a saját boldogulásoddal foglalkozz, különben a szüleid "betegsége" a te életedet is felemészti.

Egyébként milyen munkát nem találsz? Mármint diákmunkát suli mellett azért lehet találni. Mászkálni kell utána, regisztrálni minden létező oldalra, jelentkezni minden sz*rra, de kitartással hidd el, hogy találsz. Csak az első lesz nehéz, utána már könnyebben elnavigálsz a diákmunka keresésben. Ne add fel. :)

2015. szept. 26. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

Fejenként 2-4 liter pancsbor naponta és még élnek?

Hmmmm.

2015. szept. 26. 22:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

"Mikor apának állunk fejezze be"

Ez mit jelent?

2015. szept. 27. 12:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:

mivel foglalkozol? jársz valahova iskolába, vagy csak otthon vagy egész nap?

szerintem a kezdet az lenne, hogy nagymamádhoz költözzetek, akár a padlón egy matracon is jobb aludni, mint ilyen körülmények között élni. Ha ott kicsit megnyugodtatok, akkor onnan indulva tudtok nyugodtabban munkát keresni, stb. el kellene menni valami önkormányzati munkairodába, ahol adhatnak valamit. nyilván csak érettségivel nem lesz a legjobb munka, de kezdetnek jó, és ha van egy kis pénzetek, akkor már tudtok tanulni esetleg nyelveket vagy valamit. ha valakit fölvesznek főiskolára, akkor a diákhitel is segítség lehet+ kaphattok szoc. támogatást, stb. kicsit gondold át, milyen lehetőségeid lehetnének, de ha lehet, tényleg költözzetek először a nagyihoz, és aztán oldjátok meg a dolgokat.

2015. szept. 27. 22:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!