Egész életemben rossz lesz a kapcsolatom az apámmal, mert nem azt a pályát választottam, amit ő akart?

Hány éves vagy? Mert a kérdésed stílusa olyan tini-ízü, de az, hogy sikeres vagy a munkádban, felnöttre vall.

Nem ártana tudni, hogy mi a két pálya - mert ha az általad választott apád szerint nem tisztességes, vagy valami egyéb elvi kifogása van ellene, akkor az megmagyarázza, miért nem rajong érted.

Azt végképp nem értem, hogy ha "szokta azt mondani, hogy büszke rám", akkor azt miért nem hiszed el?

Az az érzésem, hogy neked van gondod ezzel a témával, és te nem akarod elhinni, hogy ö elfogad téged így.

Emellett az is lehetséges - már amennyiben igaz, hogy apád nem értékeli az eredményeidet -, hogy azt szégyelli, hogy ezt nem látta elöre.

Én egyet nem értek. Az itt kérdezők 99%-ka egyszerűen képtelen a normális kommunikációra a közvetlen családtagjaival, akkor milyenek lehetnek a barátokkal, párjukkal?

Hol vannak az egyenes emberek, akiknek van problémájuk, vagy felmerül bennük egy kérdés és megkérdezik attól, akit ez érint, nem idegenektől várják a csodát?

Basszus, állj oda apád elé és mond meg szemtől szembe, hogy apa, úgy érzem, amióta nem azt a szakot választottam, amit te nagyon szerettél volna, kicsit elhidegültünk egymástól, én ezt nagyon nem szeretném. Ez az én életem, tudom, hogy jót akarsz nekem, de hidd el, hogy így is meg fogok állni a lábamon, nem éreztem azt a másik szakot a magaménak, nem akartam és tudtam, hogy így jó sem lehetnék benne.

Ennyi. Ez miért olyan nehéz? Miért kell mindig óriási köröket leírni, mielőtt valaki megtudja (ha egyáltalán megtudja), hogy mi konkrétan a probléma?

Miért akarsz egy életen át - felnőtt emberként is - apádnak pedálozni? Ha nem becsül semmire, ha mindenáron kontrollálni akart téged (értsd: csak azt választhatod, amit ő megszabott, akár passzol neked, akár nem), akkor valójában örök gyerek-státuszban maradsz.

Igen, rossz lesz a kapcsolatod. De ha azt gondolod, hogy egyébként jó volna, akkor tévedsz. Úgy látszik, apád csak szolgákat tűr meg maga mellett. Sajnállak. Nőj fel!