Mit mondhatnék Anyukámnak minden búcsúzáskor, hogy ne sírjon annyira?

Semmit.

Egy év hosszú idő, ennyi idő alatt már elvileg bőven megszokhatta volna, főleg, hogy nem hagytad faképnél, hanem rendszeresen tartod vele a kapcsolatot.

Semmit. Nem egészséges, hogy felnőtt ember 1 év alatt sem tudja feldolgozni, hogy a gyerek felnőtt és saját élete van, kirepült a fészekből.

Úgy tudom ezt elképzelni, mint a gyerekeknél a hisztit: minél nagyobb figyelmet szentelsz neki, annál jobban csinálja. Ne vegyél tudomást a drámáról, majd feldolgozza.

Az én anyám egyszer sírt, amikor fél évre külföldre mentem. Azt mondtam neki, ne féljen, úgyis elrepül az a kis idő, és tudja, hogy visszajövök.

Apám is azzal nyugtatta anno a nagymamámat, hogy "tudod, hogy ekkor és ekkor hazajövök".

Végüis... a gyerekeket is ezzel szokták megnyugtatni, amikor otthagyják őket valahol:S

Nem szívesen tanácsolom, mert teljes mértékben ellentétes az elveimmel (én is minden nap hazatelefonálok a szüleimnek, mindketten egyedül élnek, és tudom, hogy sokat jelent nekik a napi telefon, még ha csak pár percről van is szó), de talán meg kellene kérdezned anyukádat, nem lenne könnyebb neki, ha egy ideig nem hívnád fel minden nap és kevesebbet járnál haza. Nem írtál a körülményeiről semmit (pl. hogy él, mennyire "magányos", hogy zajlanak a találkozásaitok stb.), de lehetséges, hogy ha kevesebbszer kellene "elbúcsúznia", és nem lennél jelen az életében minden nap, jobb lenne neki, mert jobban rá lenne kényszerülve, hogy "újrarendezze" az életét így, hogy már nem élsz vele. Csak amíg fel nem találja magát. (Azt sem írtad, két találkozás között hogy érzi magát, mikor te nem vagy ott. Ha egy-egy telefon kiesik, hogyan hat rá. stb.)

Nem normális, hogy anyukád 1 év után sem tudta megszokni, hogy felnőttél, másik városba költöztél.

Oké, oké, félt téged, meg aggódik, na de hogy minden alkalommal zokogjon...ez enyhén szólva is erősen túlzó reakció.

Egyedül él? Van testvéred?

Uristen.. miert kell lepontozni azokat az embereket akik joban vannak a szuleikkel? Lol!!!!! mi kozotok hozza, hogy jo kapcsolatban van az edesanyjaval?! Mi van nektek nincs mar anyatok aki sirjon utanatok?? Elkeredett barmok! Valaki erzekenyebb tipus, attol meg normalis dolog!

Kedves kerdezo!!! Neked meg nagyon aranyos edesanyukad van! De nagyon erzekeny! Mond meg neki , ahogy mar feljebb is irtak , hogy neked jobban faj ha sirva bucsuztok el. Inkabb mosolyogva valljatok el. Ez az elet rendje , el kell fogadnia , hogy a kicsilanya felnott! Nem lehetsz orokre vele, de nemis mesz el orokre, ugyan ugy az elete resze maradsz!

Skypeoljatok vagy vegyel neki kutyat vagy macskat.