Mit csináljak hogy az anyámnak semmi sem tetszik?

A fényképezés, szelfizgetés sajnos népbetegség és egy kórság. Önimádó, és lelkisérültek csinálnak ilyet, komplexusos emberkék. Ebben igaza van, hogy le kellene szoknod róla. Furcsa lehet azzal foglalatoskodni, hogy vigyorogsz saját magadnak a kamerába, és utána saját magadat nézegeted. Ez rémisztően beteges.

A pingálásról annyit, hogy lehet 5 kg vakolattal mázolod ki magadat, még szép, hogy gusztustalan és ronda.

Számítógép. Ha sokat gépezel, akkor az sem normális dolog. Inkább foglalkoznál azzal, hogy sokat mész társaságba, ahol nem azt jelenti a társaság, hogy mindenki nyomkodja az okostelefonját, hanem ténylegesen egymással foglalkoztok.

Ne foglalkozz vele. Hagy mondja a magáét. Ellene nem tudsz tenni semmit, mert úgy se hagyja abba, ha egyszer az eszébe vett valamit.

Én azt mondtam, hogy: figyelj én szeretlek, de hagy éljem már az életemet és tegyem azt, amit jónak gondolok. Meghallgatom a tanácsaidat és megfogadom, ha jónak ítélem.

Ennyi. Én őszinte vagyok. Azt a hibát ne kövesd el, hogy hülyének nézed, mert akkor kifordul magából.

Bírom ezt, mindég felhozza valaki, hogy "költözz el".

Attól, hogy valaki dolgozik - mint én is - nincs annyi keresete, hogy eltudjon költözni. Az én fizetésemet csak a rezsi és a kaja el is vinné, de nem tudok lakást/házat venni, tehát albérletet is kéne fizetni, akkor meg vagy nem eszek, vagy nem fizetem a számlákat...

Azt meg nekem ne mondja senki, hogy egy családban az a normális felfogás, hogy: ez az én házam, az én szabályaim, neked pofád lapos, ha nem tetszik valami húzzál el...

Mert ha tényleg ez van a mai világban, akkor ez bazira szomorú, hogy valaki így viselkedik a saját gyerekével.