Egyes anyukák miért nem bírnak ki egy kis időt se a gyerekük nélkül?

egy ilyen eseményre az egész családot szokták meghívni. a családnak pedig része a gyerekek is.

szóval nem értem miért kéne otthon hagyni a gyereket, pl egy esküvőn,hogyha a családot hívták meg. nyilván a szülők legyenek résen. hogyha kisbaba van,akkor ne üljenek be a templomban legelőre, hanem álljanak meg hátul,hogyha sírni kezdene a baba,akkor gyorsan ki tudjanak vele szaladni. nagyobb gyereknél meg meg lehet nyugodtan fegyelmezni,hogy arra az 1 órára viselkedjen. ha nagyon nyűgös,akkor adni neki egy könyvet vagy teléefont, bármit,csak kösse le magát, ne zajongjon. meg lehet oldani intelligensen is.

azokról az anyáról nekem is megvan a véleményem, akik hagyják fel-alá rohangálni a gyerekeket ilyen eseményen, és arra is szarnak,hogyha végig üvölti a gyerek a szertartást.

színházba meg értelemszerűen úgy vigyék a gyereket,hogy gyerekeknek való műsort néznek. más különben tényleg szenvedés lesz belőle a gyerek részéről és elrontja a többi ember szórakozását is

Általános hozzáállás a "gyerekem van, tehát felülírhatok minden írott és íratlan szabályt". Lásd amikor simán kitolja előre a babakocsit a zebránál, vagy amikor a lagziban a vetítés alatt nekiáll körtáncolni a TV előtt a gyerekekkel és nem érdekli, hogy azt másik száz ember nézné (és nézte eddig), vagy amikor a szertartás közben három gyerek lóg az ifjú párról a szülők pedig ahelyett, hogy tennének valamit, nézik, hogy milyen cuki. Nem, nem cuki! Lehetne sorolni napestig, de az esetek döntő többségében nem a gyerekekkel van a gond, hanem a szülőkkel, mert kifogásnak használják a gyerekeiket, ahelyett, hogy példát mutatnának Nekik.

Egyébként nem vagyok benne biztos, hogy az az oka, hogy "rá van gyógyulva a gyerekre", de tény ami tény, hogy a gyerekek jelentős része totál nem való ezekre az eseményekre és nem jó a gyereknek se ha ott van, meg a szülőnek se. Lagzikon jó megoldás lehet a gyereksarok, ami tele van játékokkal, meg van 1-2 ember aki figyel a picikre, de összességében én is azt gondolom, hogy jobb valakire rábízni a kisebb gyerkőcöket egy-egy ilyen esemény idejére ha nehezen viselik a picik az ilyesmit (azt meg a szülőnek kellene tudnia, hogy az Ő gyermeke mennyire viseli jól ezt, mert nyilván azért a gyerkőc személyisége is benne van ebben a dologban).

Az ilyen szülőket én sem értem, pedig van két gyerekem, meg most várjuk a harmadikat.

Sőt, akkor se dől össze világ és nem lesz üres az életem, ha egy hétre táborba mennek. Inkább alig várom, hogy kettesben legyünk kicsit a párommal.

Sok helyre nem való kisgyerek, és ezzel egyet is értek, én mondjuk el nem tudom képzelni, mi visz rá valakit, hogy színházba beüljön vele. Kínszenvedés mindenkinek, és állati ciki, hogy zavarsz mindenkit.

Ettől függetlenül azt is látom, hogy nem egyszerű őket "lepasszolni", főleg családi eseményen, ahol minden rokon és nagyszülő is jelen szeretne lenni. Mégis ki vigyázzon rájuk? Bébiszittert sem mindig lehet találni (vidéken ritka, rettentő drága, és még az sem biztos hogy nyugodtan rábízod a babád egy idegenre.)

Ezen kívül is van elfogadható ok: pl. egy esküvő általában több óra, egy anyatejes babát addig nem akaszthatsz a fogasra, hogy majd eszel, ha hazaérek.

Szóval vannak olyan események, mikor nem tudod elkerülni, hogy vidd magaddal, bár egy színház jellemzően nem ilyen. Meg van úgy, hogy kénytelen vagy te is egy kis toleranciát mutatni, ha számodra fontos, hogy a szülő jelen legyen.

Nálunk lett abból örök harag, hogy temetésre nem mentem el, mert nem akartam két kicsit vinni, és senkire se tudtam bízni őket.

Az se jobb.

Szerintem már az elején elrontják, nem szocializálják a gyereket arra, hogy mással is ellegyen. Két egymástól ellenkező példát tudok írni:

Van két barátnőm, mindegyiknek hasonló korú babája van, 4 hónaposak kb. Az egyik folyton görcsös a kezéből sem szívesen adja ki, és magával szúr ki azzal, hogy enni sosem tud rendesen, mert a gyerek amint megnyikkan rögtön odaugrik megnyugtatni. Ezt a megnyugtatási feladatot meg nem szívesen adja át másnak, még a szüleinek sem, aztán meg ők a hibásak, hogy nem tudják megnyugtatni.

A másik csaj, akinek ráadásul koraszülött is a babája, sokkal lazábban kezelik, már volt, hogy eltudtak otthonról menni pár órára úgy, hogy addig a nagymama vigyázott rá és semmi baj nem volt.

A testvéremék sem csináltak ügyet belőle, fokozatosan rászoktatták, hogy mással is legyen a gyerek (így már ez harmadik példa) így jól elvan bárkivel. Sajnos temetésből kijutott az utóbbi időben nálunk, de egyiken sem volt ott a gyerek, addig barátok vigyáztak rá. Sőt esküvőn is voltunk együtt ráadásul ottalvóson, akkor sem volt ott.

Szia. En két gyerekes anyuka vagyok, de teljesen egyetértek veled. Nem egy színházman vagy karácsonyi eloadáson voltam, ahol 1-2 pici baba (2-3 hónaposak) végigordították az eloadást. Ilyen helyekre nem kell gyereket vinni. En orulok, hogy egy kicsit ki tudok kapcsolodni a férjemmel.

Viszont egy honapja voltunk egy keresztelon (tesomék lánya), szuk családi korben volt. Ott egy hang nélkul végig ulte a 2 gyerek (3 és 6 évesek) a misét. Az is biztos, hogy ha rosszalkodnak, akkor a templom elott várakozunk.

És mégis hova teszed a gyereket? Mert pl. esküvő, diplomaosztó, szalagavató, temetés az családi esemény, mindenki akire ráhagyhatnád a gyereked az is ott van. Diplomaosztó nem mindenkinek a szomszéd utcában van, hiába fél óra maga a ceremónia, a rokonoknak lehet egésznapos program (hugomé fél3kor kezdődött, ehhez 10kor el kellett otthonról indulni, 9-re értünk haza, mert ebéd is volt, de ha nem lett volna, akkor is legalább délután 6 -7 lett volna mire hazaérünk, addig a gyereket hibernálom?). Szalagavató még ok, kihagyható, temetésre meg nekem magamnak sincs kedvem menni, hogy a sok pénzért rinyáló vénasszonyt hallgassam. Egy esküvő meg végképp nem pár óra.

Színházba ne gyerekelőadásra menj, ha zavarnak a gyerekek.