Mit tegyek, ha a szüleim nagyon nem kedvelik a barátomat?

A barátommal 8 hónapja vagyunk együtt. Ő 26 éves, én 20. Egyetemista vagyok, így hétköznapjaimat nagyobb városban, albérletben töltöm, hétvégére pedig hazajövök a családomhoz és a barátomhoz, mert ugyanabban a városban élünk.

Ő az első barátom, a szüleim örültek, mikor összejöttünk, hogy végre van valakim, de azóta már nem kedvelik. Eleinte hívták minden hétvégén ebédre, most már csak kéthavonta, amikor valami nagy összejövetel van nálunk és arra azért csak illik meghívni a páromat.

Ha esetleg hétvégén átjön hozzám (ami nagyon ritka, mert szegény ő is érzi, hogy nem kedvelik), akkor csak lekezelően köszönnek neki, ha beszélgetni próbál velük, bunkón válaszolnak neki.

Én úgy érzem, hogy a barátom nem szolgált rá erre, mert nagyon jó ember és sokat segített már a családomnak, ha valamit pakolni, cipelni kellett, meg arra is volt példa, hogy a húgomékat furikázta.

A szüleim eléggé fognak, nagyon szigorúak és még most is irányítani akarnak és úgy beosztani az időmet, hogy legtöbbet otthon legyek, ne nagyon mászkáljak el, viszont a párommal elég nehéz, hogy távol vagyok, és keveset találkozunk (tudom, tudom, mások havonta, félévente találkoznak, de mi minél többet szeretnénk együtt lenni, ragaszkodóak vagyunk). Azt érzem, hogy a szüleim úgy gondolják, a barátom "belepiszkált" ebbe, hogy mindig otthon legyek, mivel szívesebben töltöm vele az időmet.

Hogy segíthetnék ezen, mi lenne a megoldás?