Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Ha már elváltatok korábban,...

Ha már elváltatok korábban, de a gyermeketek másik szülője meghal, akkor hogy. Viselkedtek a gyerekkel?

Figyelt kérdés

Egy 5, 10, 15, 20 évessel gondolom mind máshogy kell viselkedni. Mit és hogyan mondanátok neki? A részvétem valahogy olyan furán hangzik, nem?


A kérdés elméleti csak szerencsére. Tegyük fel, hogy ti nem beszéltek az exetekkel (kisgyerek esetén csakis az ő dolgai miatt, nagy gyerek esetén semennyit sem) és a gyerekek pdig nagyon jó viszonyban vannak a másik szülővel.



2017. márc. 24. 14:29
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Hogy viselkednék vele? Ahogy egy normál szülö a gyerekével, ugyanúgy, mintha nem elvált szülöje lett volna a meghalt valaki.


A "részvétem" nem szülö-gyerek közti kifejezés.

2017. márc. 24. 14:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%
elmondanam hogy mennyire sajnalom ami tortent.
2017. márc. 24. 15:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
100%

Az ember nem nyilvánít részvétet a saját gyerekeinek, mint valami tizedrangú ismerős, amikor éppen a legnagyobb gyászban vannak, ami egy gyereket érhet. Az a legkevesebb, hogy átöleli őket, és hagyja, hogy kisírják magukat úgy, hogy érezzék a támogatást, azt, hogy osztozol a fájdalmukban, nem kell egyedül cipelniük, mert te még ott vagy nekik. Ilyenkor nem számít, milyen viszonyban voltál az exeddel, csak a gyerek az érdekes, őt kell segíteni a gyászmunkában.

Tudom, hogy milyen ez, mert átéltem, túlélő szülőként, bár a mi viszonyunk nem volt rossz az exemmel. Nekem kellett elmondanom, hogy elvesztették az apjukat, ez volt az egészben a legnehezebb, a kicsi csak ötéves volt... Természetesen mindannyian mentünk a temetésre, mert tudtam, hogy a végleges búcsú fontos része a gyász feldolgozásának. Ahogy tehettem, elvittem őket utazni, pszichológussal is beszéltem. Sokat beszélgettünk, apáról is, meg arról, hogy most nagyon fáj, de a szívünkben mindig velünk lesz, és rengeteg szép dolog vár még ránk. Nem bántam velük úgy, mint egy nagybeteggel, amellett persze, hogy odafigyeltem az érzéseikre, mindig arrafelé tereltem őket, hogy előre nézzünk. Nekem a legjobb visszajelzés az volt, amikor pár évvel később a kicsim azt mondta, hogy vele annyi klassz dolog történt az életében, hogy nem tudna választani közülük az egyik Harry Potteres varázsigéhez.:-)

2017. márc. 24. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
100%
Normálisan.
2017. márc. 24. 15:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%

"gondolom mind máshogy kell viselkedni."


Egy gyerekkel nem "viselkedni kell"

Egy gyereket szeretni kell.

Még ha 20 éves is. Akkor is a saját gyerekem...

2017. márc. 24. 15:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:

Nekem nincs gyerekem, de érdekelt ez a szituáció. Szóval ne hordjatok le :)


Köszönöm annak a válaszolónak, aki részletesen kifejtette. Nagyon hasznos válasz!

2017. márc. 24. 15:43
 7/7 anonim ***** válasza:
43%

Van egy olyan érzésem, hogy nem különösebben rázná meg a gyerekeimet, engem aztán annyira sem. Nagyon kegyetlenül elbánt velünk, a gyerekek tudják, mondjuk eleve nincsenek nagyon jóban, ahogy a kérdésben viszont szerepel.

Én megkönnyebbülnék, ez van.

2017. márc. 24. 18:13
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!