Ha anyám egész gyerekkoromban ellenem volt, az hogy hathat ki a felnőtt koromra?

Konkrétan mindig csak lehúzott,mindig csak a rosszat mondta nekem,de a jót sosem vette észre,és sosem támogatott,mert ha valamit csináltam abban mindig csak a rosszat látta,és ha valami nem sikerült azért sokszor utált.Ugy néz rám mintha az ellensége lennék ,és úgy is beszél velem,mintha megakarná mutatni hogy itt ő a jobb.Sokszor mondta hogy ha ellene vagyok akkor azt megszívom.Nem akarom hogy ez rémennyen az egész életemre ,és önbecsülésemre,és nem akarok rossz szülő sem lenni ,ha majd az leszek.Ő már nem fog változni,ilyen volt mindig,ls ilyen is marad.Én viszont még tudok,de már kezd kijönni nálam ennek a böjtje,én úgy érzem.Mindenkit ellenfélnek tekintek,sokszor a barátaimra is azt gondolom hogy csak rosszat akarnak nekem,és ha valakivel elsőre találkozok azt is ellenfélnek tekintem.Sokszor nincs önbecsülésem mert félek hogy a körülöttem lévők leszolnak.Nem tudom hogy állitsam meg ezt magamba,hogy tudnék magamnak nagyobb önbecsülést csinálni...