Az miért van, hogy a gyerek jobban hasonlit a nagyapjára mint az apjára?

Az emberek magukban hordozzák a felmenőik génjeit, és azok gyakran jönnek elő a születendő gyermeknél. Leginkább a nagyszülői-dédszülői vonások azok, amik a leggyakrabban előfordulnak ilyenkor.

Az egyik testvéremnek és egy unokatestvéremnek pl olyan a szeme mint a nagyapánknak.

Nem értem, #1-et miért kellett leszavazni, amikor teljesen jól leírta az egyik genetikai alapelvet. Ilyen helyzetekben tök értelmetlen ez a szavazósdni, ha ír valaki egy tudományosan megalapozott igazságot, másvalaki meg azt, ami lehet, hogy nem igaz, de közelebb áll ahhoz, amit hallani akarnak, utóbbi lesz jobbra értékelve.

De bocsi, ez más kérdés...

Ahhoz, hogy ezt megértsd, tisztában kell lenni a genetika alapjaival. Minden elemi tulajdonságot két gén határoz meg közösen. Ebből az egyik gént az apától, a másikat az anyától kapja az utód. (Akik szintén az ő anyjuktól, vagy apjuktól kapták azt a gént, amit végül továbbadtak.) Az, hogy a két kapott gén hogyan határoz meg egy tulajdonságot, annak többféle módja van. Van a köztes (internedier) öröklésmenet, ami igazából meglehetősen ritka, és a lényege, hogy gén-szinten két tulajdonság van, de látszatilag meg három. Erre a petúniavirágokat szokták mindig felhozni. Géneket tekintve a lila és a fehér virágszín van kódolva. Ha egy petúnia mindkét szülőjétől azonos gént kap, akkor a virága az annak megfelelő színű lesz. De ha különbözőt kap, akkor a kettő közötti színt fogja felvenni. (Viszont ő maga nem a "rózsaszín" gént adja tovább, hanem vagy a lilát, vagy a fehéret, amikkel ő maga is rendelkezik. Hogy a kettő közül melyiket, az a véletlen műve.)

Aztán létezik az úgynevezett uralkodó-lappangó (idegen kifejezéssel domináns-recesszív) öröklésmenet. Ennek a lényege, hogy itt is két lehetőség van a génekben kódolva, de abból az egyik (domináns) elnyomja a másikat (recesszív). Ha két azonos gént kap az utód, akkor értelemszerűen az kerül felszínre. De ha két különbözőt, akkor NEM valami átmeneti forma fog létrejönni, hanem az uralkodó, domináns jellemző jut kifejezésre, a recesszív pedig el lesz nyomva. Ezért van az, hogy egy kék szemű, valamint egy barna szemű szülőnek (feltéve, hogy a barna szemű heterozigóta, azaz mindkét szemszínt meghatározó génje barnát kódol) minden utódja barna szemszínű lesz. De ha két olyan barna szemű ember nemz utódot, ahol mindkettő az egyik szülőtől a kék, a másiktól pedig a barna szemszínt kódoló gént kapta, nekik már statisztikailag a gyerekeik negyede kék szemű lesz. Ezt már Mendel is észrevette az uniformitás, illetve a hasadás törvényében. A recesszív allélok esetében előfordul, hogy azok csak egy generációval később jelennek ismét meg.

És akkor tegyük hozzá, hogy ezek csak a nagyon alapok voltak, vannak olyan tulajdonságok, amik ennél sokkal bonyolultabb módon öröklődnek. (Gondolok itt a többgénes öröklésmenetre és a kodominanciára.)

A Mendel féle törvények miatt

[link]

"Az miért van, hogy a gyerek jobban hasonlit a nagyapjára mint az apjára?"

Azt csak az anyja tudhatja.

:)

Én ilyen falusi környezetban több szájból hallottam azt, hogy ezek az öröklődések / hasonlóságok, gyakran ugranak egy generációt. A gyerek a nagyszülőkre üt úgymond.

A #3 szerintem kitűnően elmondta (bár kell hozzá egy alap értelmi szint felfogni, én pl szívesen megnéznék /hallgatnék egy ilyen előadást, képekkel ilusztrálva).