Nagyon nehéz fizikai munkát végzek, és nem bírom már, de édes apámnak nem akarok csalódást okozni, mit tegyek?

Na hát azért az nem "nagyon nehéz" fizikai munka. Van attól sokkal nehezebb. Pl 2 évig tűzgátló ajtókat építettem be panelekben, társasházakban... az ajtók, tokok olyan 100-170 kg között mozogtak.. ketten lépcsőházban 4.re 5.-re lift nélkül. Meg lehet szokni. A válaszom: mindent meg lehet szokni és hozzá lehet szokni mindenhez csak idő kell hozzá. (Sztem nem régóta csinálod)

Miért édesapád elvárásainak akarsz megfelelni? Egyáltalán biztos, hogy csalódást okoznál neki, ha váltanál? Milyen a kapcsolatotok? Szoktatok beszélgetni arról, hogy ő mit gondol az életről, s hogy te mit gondolsz? Ez a te életed, a saját elvárásaidnak célszerű megfelelni, mert ha 19 éves korodban mások (vélt vagy valós) elvárásai mentén szervezed az életed, akkor borítékolható a csalódás, hisz a környezeted minduntalan elvárásokat fog támasztani veled szemben. Tedd fel magadnak a kérdést: Mit akarok kezdeni a saját életemmel? Ha megtaláltad a választ, legalább nagyjából, akkor beszélj róla édesapáddal?

A te eleted, ugyis olyan keves ideig elunk szoval azt tanacsolom ne pazarold el az idod! Keress mas munkat.