Annyira hiányzik az anyai szeretet, mit tehetnék?
Nekem nem meghalt az édesanyám, hanem sajnos alkoholista. Borzasztóan haragszom rá, amiért tönkretette a családunkat, és amiért az italt választotta helyettünk. Higgyétek el, rajta már nem lehet segíteni, annyi mindent megpróbáltunk, szóval ilyeneket ne írjatok, kérlek. Már évek óta nem láttam, nem beszélünk, max. ha 2 évente egyszer eszébe jut, hogy mi is létezünk. Viszont el sem hiszitek, mennyire hiányzik egy édesanya. Irigykedve gondolok mindig azokra, akiknek teljesen rendben van a családjuk és annyira szégyellem ezt az egészet. Szégyellem a barátaim előtt is, nagyrészük nem is tudja, hogy ez van.
Senkivel sem tudok a lányos dolgaimról beszélni, nincs, aki megcsinálja a hajamat, vagy akivel tudnék beszélni a fiús dolgokról. Nincs jelen az életem fontos eseményeinél, a közelgő érettségimnél, a szalagavatómon...életem nagy eseményeiről nem is beszélve: esküvő, gyerek, az első munkahelyem. Nagyon sokat sírok emiatt és annyira hiányzik az az idő, amikor még teljesen normális volt. De ha belegondolok, hogy most milyen életmódot folytat és hogyan éli az életét, egyszerűen undorodom tőle. Sosem szeretnék vele többet találkozni. Én csak egy rendes családot szeretnék, egy normális anyukával, nem tudom, miért pont én kaptam ezt, és ezt sosem fogom elfogadni. Szerencsére van egy édesapám, aki mindent próbál nekem és a testvéremnek megadni, amiért nagyon hálás vagyok a sorsnak és szerintem ő sem ezt érdemelte volna.
Ne haragudjatok, hogy ennyi mindent írtam, de nagyon jól esik valahol kiírni magamból. Normális, hogy így érzek? Mikor fogom kiheverni ezt az egészet, és mit tehetnék az ellen, hogy ne gondoljak erre minden nap? 17/L
válasza:Nagymamáim sajnos már nem élnek, ők is nagyon hiányoznak. (Mondjuk az egyiket nem is ismertem sajnos, pár évvel azelőtt halt meg, mielőtt megszülettem,de tudom, hogy jó ember volt.) Nagynénim van egy, de nem állunk ennyire szoros kapcsolatban. Persze, családi összejöveteleken találkozunk, meg jóvan vagyunk, de ilyen dolgokat nem tudok vele megbeszélni. Egyetlen lány unokatesómmal pedig ugyanez a helyzet. Biztos tudnék vele erről beszélni, ha szeretnék, de ő el van foglalva a tanulással, keveset van otthon, meg amúgy is 7 év a korkülönbség köztünk, megvan neki a saját dolga.
Igen, én is arra vágyom már, hogy saját családom legyen és egy párom, aki ezzel a családi háttérrel együtt is elfogad, gondolom, akkor majd enyhül ez a fájdalom. :(
válasza:Azért arra vigyázz majd, hogy menekülj bele meggondolatlan kapcsolatokba az anyahiány miatt.
Egyébként szerintem ha még emlékszel rá, hogy milyen volt az anyukád mielőtt elkezdett inni, akkor szerintem igenis van még neki visszaút, ne mondj le róla teljesen. Nem attól lesz a te családod majd rendes, ha vele nem is találkozol többé.
Mindenesetre igen, teljesen normális, hogy úgy érzel, ahogy.
válasza:Az 1-es válaszoló szavaiból kitűnik, hogy nagyon együtt érez veled, akárcsak én. Próbáld/próbáljátok meg alkalmazni a tanácsait.
Kérdésem: mi lehet az a körülmény, ok, ami édesanyádból kiváltotta a kényszert, hogy az alkoholba öntse a bánatát? Ezt nem lehetne kiküszöbölni, akár utólagosan is? Volt már alkoholelvonó kúrán? Tudom, nem sokat segít, ha az illető sem akar leszokni róla, de kellő rábeszéléssel, indoklással eredményes lehetsz (lehet).
Tudok ilyen esetről, habár itt az anya éppen elkezdte az alkoholizálást, de a lánya határozottan intézkedett. A férj pár éve elhunyt.
válasza: válasza:Amikor elküldtem a fenti válaszom, akkor jutott eszembe valami, amit pótolni akartam. Viszont a 3-as válaszoló már megtetet helyettem, az első mondatával.
Igen! Arra vigyázz, hogy a szeretetéhségedet egyes fiúk nehogy kihasználják és visszaéljenek vele. Nem minden fiú ilyen! Azt sem mondom, hogy ne fogadd el a fiúk közeledését, de légy tartózkodó mindaddig, amíg nem győződsz meg a tisztességes szándékairól. Szegény édesapám intelmei lebegnek a szemem előtt: "Gyerekeim, csak mindig helyén legyen az eszetek!" Férfi vagyok és idős.
Üzenem az 5-ös válaszolónak, hogy igenis van kiút az alkoholizmusból, de ezt az érintettnek akarnia kell. Életem során számtalan esettel találkoztam. Egyik ilyen eset volt az, amit fentebb írta, de volt több is.
válasza:Sajnos higgyétek el, itt már nincs visszaút, felesleges is ezen rágódni.
A fiúkkal vigyázni fogok, ahogy eddig is vigyáztam, szerencsére az eszem a helyén van. :) Köszönöm nektek a válaszokat és a segítséget!
válasza:Sok sikert és örömet kívánok Neked a továbbiakban!
Ne hidd, hogy nincs jó kiút a helyzetből! El kell távolítani azt az okot, ami kiváltotta az alkoholizmust! Lehet? Akkor távolítsátok el. Úgy tűnik, hogy nem lehet?
Józan állapotában beszéljétek rá, hogy menjen (akár kísérővel) pszichológushoz.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!