Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Büntudatot érzek a boldogságom...

Büntudatot érzek a boldogságom miatt, miközben anyukam az alkoholista apámmal él. Mit tegyek?

Figyelt kérdés
27 éves vagyok, fél éve házas. Ennek köszönhetően már nem élek otthon, így nem kell napi szinten érzékelnem az alkoholista apám jelenlétét. Mindig úgy képzeltem, ha saját családom lesz, férj és gyerekek, végre megszabadulok ettől a tehertől, mert kéthavonta egyszer talalkozunk, olyankor általában normális. De nem tudok szabadulni ettől a lelki tehertől. Élem az életem, próbálok úgy csinalni mintha ez a dolog engem nem erintene, de közben nagyon is erint, mert ott az anyukam, akit szeretek es feltek, akinek ugyanugy napi szinten el kell viselnie az alkoholista, agressziv ferjet. Neha azt gondolom, anyukam se erdemel sajnalatot, mert maganak koszonheti ezt a helyzetet, hogy nem valt, valik el tole... de kozben csak sajnalom. Hogyan tehetnem helyre magamban ezt a dolgot? Buntudatot erzek, hogy en elem a boldog csaladi eletem, kozben anyukam a pokolt eli at nap mint nap. Koszi!

2018. dec. 7. 15:35
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
82%

1. Ő akarta!

2. Vedd magadhoz!

2018. dec. 7. 16:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
94%

Sokáig nekem is bűntudatom volt emiatt, miután magam helyeztem előtérbe és az ország másik felében új életet kezdtem, amiben életemben először boldog voltam, mégis... azt hiszem ugyanazt éreztem, mint te. Tenni akartam valamit érte, többször felajánlottam, költözzön le hozzám, ha nem akarja, bökjön rá egy albérletre, kiveszem és fenntartom neki (a nyugdíja kevés lenne, hogy egyedül kivehessen egyet), ha szart kell lapátolnom, hogy megéljünk, akkor azt fogok, bármit megtettem volna, csak hagyja ott végre azt a szemetet, aki mindkettőnket megnyomorított lelkileg. Többéves könyörgés után besokalltam: ő azt az életet választotta, de én nem, és igenis jogom van a boldogsághoz, jogom van a saját életemhez, és jogom van úgy élni azt, ahogy akarom. Neked is jogod van ehhez, mert te nem azt az életet választottad. Az, hogy még mindig amellett az ember mellett van, az ő döntése, nem a tiéd.

26/n

2018. dec. 7. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:
71%

Igen, ez nagyon rossz lehet neked.

Nem tudnád rávenni a válásra?

2018. dec. 7. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
48%

Beszélj anyukáddal,kezdjen új életet, segítesz neki benne.

Mondhatnád azt is, ha gyereketek születik, neki unokája, nem fogod oda vinni a gyereket.A gyerek érdekében döntsön, és váljon el, vagy költözzön el.

2018. dec. 7. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
78%
Szia! Vedd rá, hogy váljon el, és költözzön el! De lehet, hogy azzal többet tennétek, ha első sorban az apukádnak nyújtanátok segítséget, hisz neki tényleg szüksége van rá! Ha anyukádnak annyira rossz lenne, akkor biztos mondaná, hidd el. :)
2018. dec. 7. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
88%

Ne legyen lelkiismeretfurdalásod.

Nem lehet tudni, miért nem válik el.

Keress rá az "alkoholista játszmák" témakörre...

E játszma két személyes...

Ha nem akar elválni és a "üldöző" vagy "megmentő" szerepet szeretné mindig gyakorolni, nem lehet mit tenni.

2018. dec. 7. 17:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
56%
Ja és felnőtt ember, ő döntött úgy, hogy benne marad egy helyzetben...
2018. dec. 7. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
56%

Ők biztosan tudnak segíteni:

[link]

2018. dec. 7. 17:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim válasza:
83%

Rengetegszer éreztem így. Anyám 11 éves koromban intézetbe dugott, ahol 7 évig éltem. Most, 18 évesen tanulok, mellette dolgozom és sokszor rosszul érzem magam, amiért tudom, hogy én sok extra dolgot megengedhetek magamnak (pl. nyaralás, utazás, drága telefon, szórakozás), míg anyám évek óta egy munkakerülő alkoholista. Van egy hülye élettársa, most azzal él és a csávó feljelentett engem könnyű testi sértésért, mert kivertem a telefont a kezéből, amikor a nagymamám házában videózott, jogtalanul.

Szóval hidd el, nem vagy egyedül. Sajnos nekem is sokszor összeszorul a torkom, amikor egy méregdrága szendvicset eszem, és eszembe jut, hogy anyámnak esélye sem lenne megvenni magának ezt, bűntudat nélkül. De már egyre kevesebbszer fog el ez az érzés. Egy éve van munkaviszonyom, mellette az érettségit csinálom és simán élvezem az életet. Utazgatok, dolgozom, sulizom, anyámmal is gyakran beszélek de megtanultam nem sajnálni őt. Ő sem sajnált, amikor gyermekotthonba dugott. Most meg jobban élek, mint a velem egykorúak zöme.


18/f

2018. dec. 7. 17:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 A kérdező kommentje:
“Vedd ra, hogy valjon el”... szerintetek hany ilyen koron vagyunk tul? Hogyan lehet ravenni valakit valamire, amit nem akar? Foleg, ha magatol nem volt neki eleg ok a valasra, hogy a dontesevel a gyerekei eletet is megnyomoritja. Pedig allitom, hogy minket szeret a legjobban a vilagon, de ezt meg ertunk sem tudta megtenni soha. Egyszeruen gyava, es kitart a biztos rossz mellett, minthogy bizonytalansaggal kelljen szembe neznie. Neha haragszom ra ezert, neha szanom. Az unokas szoveggel is probaltam ra hatni, de nem ugy tunt mint aki komolyan veszi ezt. Tenyleg nem tudom mi tevo legyek... arrol mar lemondtam, hogy ravegyem a valasra, es rajta segitsek. Most mar csak magamon akarok segiteni valahogy, hogy vegre fel tudjam dolgozni az eletem ezen reszet.
2018. dec. 8. 00:02
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!