Csapdában vagyok és nem tudom hogy kerülhetnék ki belőle (? )

Anyámmal sosem volt felhőtlen a viszonyom, gyakran vert kisebb koromban és gyakran megkeserítette az életem!

Rengeteget ordibált, érzelmileg terrorizál..

Én most 21 éves vagyok, és van egy kisfiam aki 15hónapos, mikor kiderült hogy terhes vagyok meggyőztek hogy jobb lesz ha a párommal hozzájuk költözünk amíg meg nem születik a baba.

Ez így is történt, viszont azóta is itt vagyunk, és az egyetlen kiút ebből a helyzetből, hogy jövőre a kicsi bölcsödébe megy én pedig dolgozni mert a párom keresete nem elég ahhoz hogy elköltözzünk.

Tudom magamnak kerestem a bajt azzal hogy idejöttünk, de most nagyon csapdában érzem magam..

Minden reggel áthozza hozzám a kisfiam és úgy csinál mintha ez tök normális lenne, aztán mondtam neki ma reggel hogy nekem ez rettenetes és szeretném ha nem hozná át folyton, én vagyok az anyja, felkelek én!

Erre az volt a válasz hogy én csak ne korlátozzam őt a saját házában 😐

A vicc az egészben hogy én főzök én mosok és takarítok a lakásban egyedül minden nap.

Ő hazajön a munkájából ahol rendszeresen alszik, és bármekkora a szar ő arrébb tol mindent és lefekszik a fotelre és panaszkodik hogy fáj a lába (ülő munkát végez és 43 éves)

Kegyetlenül elegem van ebből! Az egész házban van valami rettentő tespedés! Muszáj innen elmennünk amilyen hamar csak lehet!

Milyen más opcióm lehet hogy hamarabb kijussunk?