Nektek van a lentebb foglaltakhoz hasonló közeli rokonotok?

Nem lehet hogy most és így "éli ki magát"? Még akkor is, ha gyakorlatilag pusztítja a környezetét ezzel a viselkedéssel...

A kérdésem: A szülei mit szólnak hozzá? Mit tesznek az ellen, hogy ez a helyzet maradjon/rosszabbodjon? Volt-e valami súlyos csalódása a srácnak, ami magyarázattal szolgálhat a viselkedésére? Nincs-e rá valami haverja rossz hatással? Látatlanban nagyon nehéz bármit is mondani...

Kérdező, nem néztél utána a dolgoknak. Megkérdezted ezt a rokont valaha a viselkedésének okáról? Akkor elmondom én, mi az oka.

Az a rengeteg országos első hely lehet nagyon finoman kivitelezett szülői terror eredménye is. Nem kell ehgez verni a gyereket, még csak szidni sem. Elég a gyerekben egyfajta megfelelési kényszert erősíteni. Az egyetem alatt felteszem kolis/bérleményes. Ergo nincs ott szülői kontroll, ergo most jön ki rajta az a lazulás, köcsögség, útkeresés, ami egy "normális" srácon 14-18 között. Neki erre nem volt lehetősége, ennek megfelelő formáit nem tanulhatta meg.

Dettó ez érvényes a nőkre. Amikor a kamasz fiúk csúnyán beszélnek, majd szavaikban - is - finomodnak, nála nem tudott lejátszódni, mert visszahúzódó volt vagy annak kellett lennie. Gyanítom nem(igen) volt még nője. Emiatt nem tanulta meg, hogyan lehet/kell velük bánni, de neki is lenne rá testi-lelki igénye, de ezt ő tudatosan nem ismeri fel/be. Emiatt nem tud ellene tenni, emiatt feszült, emiatt tesz csúnya megjegyzéseket azokra az idegen csajokra.

A srácot érdemes lenne pszichoterápiára irányítani, mert most még könnyen javítható a dolog, mielőtt a tanulmányok mellett olyan vuselkedései csontosodnak neg, amik miatt egy feszült, agresszív, köcsög delnőtt lesz.

A változás okát kell megkeresni.

Sokat tanult, sikeres volt.

Kimaradt az életéből sok minden.

Lehet, hogy korán elérte a saját maximumát, korlátait szakmailag, és nem tud lépést tartani?

Csalódás a szüleiben?

Csalódás a szerelemben?

Kiégés?

A szülei mit mondanak, megpróbálták-e kinyomozni, hogy mi a tragikus forfulat ok?

Mit jelent számodra a "szekuder szégyenérzet"? Miért érzel te bármiféle szégyent amiatt, mert van egy problémás rokonod? Szégyelled őt, de mégis kiteszed ide azt, hogy mennyire problémás, és segítséget vársz az emberektől, hogy mondják meg, mi lehet az oka, és mit lehet vele tenni? Úgy össz-egészében véve nem furcsa ez neked?

Nézd, sok oka lehet. A legfontosabb ok a saját személyiségében keresendő és/vagy a szülei által okozott lelki és fizikai terrorban (a mostaniban ill. a korai életszakaszában elszenvedettre gondolok). Nem kell iskolai díjeső sem, nem kell beteges megfelelési kényszer sem, elég az, ha apu vagy anyu nagyon gáz belül. Eljön egy pont, amikor egy traumatizált ember összeomlik, és biztosan összeomlik.

Ha a rokonodnak nincs belső indíttatása, holott van lehetősége pszichiátriai segítséget kérni, akkor neked nem kell semmit tenned. Felnőtt embert nem lehet elráncigálni akarata ellenére orvoshoz, mert sem betegségtudata nincs, sem motivációja a gyógyulásra.

De ezen neked nincs mit szégyellni. Nem vagytok összekötve, és az embert normális helyen nem a rokonaival mérik, hanem önmagáért szeretik, kedvelik.

Azt a rokonodat nem szégyelled, aki a négy fal között iszik és hülyére veri a gyerekeit, vagy súlyos beteg és a puszta látványa elborzaszt egy embert, de azt igen, aki problémás és a közösségi oldalon össze-vissza firkál hülyeségeket? Az emberek zöme hülyeségeket beszél a mindennapokban is - csak a közösségi oldalakon van írott nyoma is.

Ps: A nők elleni gyűlölködés szinte mindig súlyos anyaproblémákra utal.