Mit tegyek a húgom viselkedésével?

Szerintem jól meg kellene verni a tesód, de komolyan mondom.... itt látszik a nevelés hiánya! Más: egy pszichológus sem ártana neki, mert rengeteg felgyülemlett feszkó meg agresszió van benne, aminek oka nyilván van.

Én a tesóm már rég megvertem volna.

Egy tízenegy éves korai kamaszlánynál ezek még simmán beleférnek a normális viselkedésbe.

Neked meg most ezt meg kell megtanulni kezelni, de a saját vérmésékletednek megfelelően.

Ne ess túlzásba, de védd meg magad! Ja és minnél elöbb kezd el, nehogy dűhödben és hirtelen felindulásból nagyobb bajt csinálj. Gondolok arra, nehogy fellögd idegesen!

Nem lehet, hogy történt valami rossz a hugoddal, amiről a szüleid tudnak, de neked nem mondták el? Ez nekem nem csak egyszerű neveletlenségnek tűnik, indokolalanul agresszív. Persze a szüleid elég helytelenül kezelik a problémákat.... Sajnálom, hogy ez a felelősség úgy látszik, hogy rád hárul. Tényleg valahogy vedd fel vagy valami, amikor balhézik, hogy a szüleid is lássák, hogy nem csak a fenekükön kéne csücsülni és a homokba dugni a fejüket, hanem a gyerekeikkel is foglalkozni.

Esetleg ha tényleg történt valami a hugoddal és egyszer megkérdezed a szüleid, hogy légyszi avassatok már be, mert akkor legalább fogod tudni valahogy kezelni ezt a viselkedést.

Én úgy gondolom,hogy ezt a viselkedést még nem lehet betudni kiskamaszkori viselkedésnek, "lázadásnak"

Nekem is van ilyen korú testvérem, és még elég kisgyerek ez az idő.

Az én véleményem az, és kérlek,ne rosszindulatnak vedd,de a szüleid is változtak,nem figyelnek úgy a húgodra,mint rád, és nem is nevelték eddig,ha ilyesmiket megengedhet magának, mégha a szüleidtől titkolt is.

Lehetséges,hogy van valami komolyabb lelki problémája, vagy suli vagy telefon-Internet miatt(úgy veszem észre,hogy már ennek a korosztálynak is adnak a szülők telefont,pedig nem kéne)

és rajtad vezeti le a feszültséget,a stresszt.

Lehet hogy jót tenne neki,ha nem lenne telefonja, és te is megpróbálnál szeretettel, és kedvességgel bánni vele, kerülni azt,hogy rosszul bánsz vele,mert ha tényleg van valami baja,akkor azt csak tetőzi,hogy te is rossz vagy vele.

És ha szerettetel lennél iránta, idővel lehet hogy megváltozna, vagy megnyílna előtted, esetleg elmondaná hogy mi a baja,mert biztos hogy van valami komoly oka erre hogy így viselkedik :(

Szia! :)

Ne haragudj, nem sértésnek szánom, de szerintem ez a viselkedés elég tipikus olyan családokban, ahol a szülők a kisebbik gyerekek(ek)nél belefáradnak a nevelés fáradalmaiba és úgymond “ágyból nevelik” a gyereket. Az nem merült fel, hogy ebben a sztoriban a Kislány - akinek ennyi idősen semmi épkézláb fogalma sincsen a világról egyébként - habitusánál helytelenebb a Szülőké?

Ebben a korban úgyis Te vagy a legfőbb ellensége a kis bestiának, nem gondolom, hogy egy pofonnal javítanál a helyzeteden, amennyiben eddig is legitim volt a manipulációja.

Saját példából merítve annyit tudnék hozzátenni, hogy egy normális baráti társaság tudna javítani valamit a helyzeten. A külvilág véleményén kívül semmire nem adnak ezek a fantasztikus IQ-fighter gyerekek. Illetve jó lenne kevésbé toxikus emberekkel körbevenni Magad is, hogy ne készítsen ki a viselkedése, amit néhány évig még valószínűleg tartani fog...