Ez kicsinyességnek számít, vagy jogosan érzem magam sértve?

A bátyám (ő 40, én 30) sokszor kéri a segítségem és mi szó nélkül segítünk, ha tudunk.

Ő sokszor ígérget fűt, fát... Hogy ebben segít, meg számíthatok rá, ha bármi van stb., de soha nem ér rá, ha szükségem lenne rá.

Kb. 2 hónapja kölcsönkérte a kocsimat egy hétre, hogy haza tudjon menni a családjához. Természetesen odaadtam, de 2 hét lett belőle, ami nem gond. Viszont azóta felém se néz, nem keres. Ha írok neki nem válaszol, max egy 👍🏻 jelet küld. Illetve 1 hete volt a szülinapom és fel sem köszöntött.

Kezdem már unni, hogy kihasznál és baromira rosszul esett, hogy arra nem vette a fáradtságot, hogy felköszöntsön.