Jogosan haragszok a testvéremre?

Elmondtam neki, hogy lehet el fogok menni pszichológushoz, mert szerintem depressziós vagyok. Kérdezte, miből gondolom ezt. Mondtam, hogy sokszor vagyok letört, kedvtelen, hirtelen hangulatváltozásaim vannak, és mostanában egyre többet gondolok az öngyilkosságra. De mondtam, hogy szerintem megtenni úgyse tudnám, csak elképzelem magamban, milyen lenne ha fölvágnám az ereimet, vagy begyógyszerezem, vagy fejbelövöm magam. Vagy hogy egyszerűen milyen jó lenne egy nap nem fölkelni. És kiderült, hogy ő ezt elmondta apámnak. Pont neki, mikor tudja, hogy utálom, és nem jó a viszonyunk. Azt mondta azért mondta el, mert mivel ő kint lakik Londonban, nem tud figyelni rám, és fél hogy egy nap tényleg megteszem, és hogy legyen valaki aki rajtam tartja a szemét. Apám meg azóta állandóan faggat, hogy mi a bajom, mondjam el, beszéljek vele, menjek pszichológushoz. Pont ezt akartam elkerülni. Nem akarom hogy az az ember tudjon bármiről is rólam. Nagyon haragszok a bátyámra emiatt. Jogosan érzem azt, hogy elárult?

L20