A hugomról van szó. Undorodik a saját édesanyjától! Mibaja lehet ill. mivel lehetne kezelni?

Márpedig valami biztos történt, vagy valami idegesíti.

Ha nektek nem nyílik meg, akkor pszichológus.

(nekem volt olyan kezeltem,aki a másik szagát nem bírta, volt olyan akit a hangja idegesített...)

valami oka van.

Velem 12 évesen volt ez. Már előtte is voltak erre utaló jelek. Anyámmal akkor kezdett megromlani a viszony, mindig olvasgatta a naplómat, beleszólt abba, hogy kivel barátkozom, turkált a táskámban stb. Egy idő után nem tudtam elviselni a jelenlétét. Irritált már az is, ha egy légtérben vagyunk.

Azóta felnőttem, 27 vagyok, már nem lakom vele. Némileg konszolidálódott a viszonyunk, de azóta sem tudom pl. azt elviselni, ha hozzám ér. Még mindig menekülök előle, ha meg akar ölelni, puszilgatni (!). (A férfiakkal való kapcsolatom is problémás egyébként, talán nem meglepő ezek után.)

SZerintem nem normális a húgod viselkedése, mint ahogy enyém sem volt az anno. Anyukátoknak milyen a viszonya a tesóddal? Jó lenne ezt tudni. Egyébként húgod milyen gyerek, kiegyensúlyozott máskülönben?

27/N