Mit szólnátok, ha kiderülne, hogy van egy fél-testvéretek? Örülnétek? Meg akarnátok ismerni?

Én örülnék neki. Ha a szüleim hazudtak volna,annak nem,de arról a szerencsétlen nem tehet. Senki nem kéri,hova szülessen. Biztosan megkeresném és aztán rajta áll,hogyan tovább. A kislányomnak is van 2 féltestvére, a párom első házasságából, úgy neveljük őket,hogy szeressék egymást.

Bonyolult családom van, nem lepődnék meg rajta, de nem is érdekelne különösebben. Minden testvérem sokkal idősebb nálam, és velük sem igazán szoros a kapcsolatom. Ha hirtelen kapnék még egyet, távoli ismerős lenne legfeljebb ő is.

Hát, az én féltestvéreim nemrég tudták meg, hogy létezem, több mint 30 év után. Az ő szüleik házasok voltak, az én szüleim sosem. Biztos meglepődtek, de meg akartak ismerni és örültek nekem és jóban vagyunk.

Nem érdekelne. A testvérem nem attól a testvérem, hogy biológiailag közösek a szüleink, hanem attól, hogy ugyanabban a családban nőttünk fel. Anyám se azért az anyám, mert megszült (pedig tényleg ő szült), hanem mert felnevelt. Az állítólagos féltestvérem egy teljesen random idegen lenne a számomra.

23 éves vagyok, az apám az elmúlt 22 évben talán 20-szor ha láttam. Nem tudok róla, hogy lenne rajtam kívül gyereke, de egyáltalán nem lepődnék meg. Szívesen megismerném, kíváncsi lennék rá.

Nem sullyedne senki a szememben. En nagyon szeretem a csaladomat minden hibajaval egyutt. Orulnek neki, amennyiben jol kitudnek vele jonni. Ha nem, akkor teljesen erdektelen...

Nem érdekelne.

Nem örülnék neki, és lehet kíváncsi sem lennék rá, pláne 30-on túl.

Valószínűleg nem tekintenék rá testvérként és nem is keresném a társaságát. Egy vadidegen lenne számomra.