Hogyan sikerült kigyógyulnod belőle? Milyen módszerekkel? Kérem, hogy csak az válaszoljon, aki volt már pánikbeteg és ki is tudott gyógyulni belőle.

Huszonkét évesen volt az első pánikrohamom. Nem drogoktól, sosem próbáltam őket. Igazából sosem jöttünk rá mitől, rendezett család, magánélet, stb. Annyi hogy mindig idegesebb természetű voltam, dühkitörésekkel néha. Elmentem pszichiáterhez, aki felírt erre való gyógyszert és először nyugtatót is mert a pánikbetegség miatt depressziós is lettem. Igazából már az utcára sem mertem egyedül kimenni, nem mertem buszozni, nem mertem boltba menni. Aztán 1-2 hónap alatt javult a helyzet, és teljesen elmúltak a tüneteim. Utána nem lett soha pánikrohamom. Újra szerettem élni. Sokáig szedetem a gyógyszert, volt hogy próbáltam leállni róla, de jöttek vissza a rossz gondolatok, a feszültség, és inkább folytattam a szedését. Aztán mikor terhes lettem akkor álltam le róla teljesen, először megint voltak kis visszatérő tünetek, de roham nem. Már egy éve nem szedem, közben megszületett a babám is, egyelőre jól vagyok, pedig rohadtul kialvatlan vagyok, és néha nagyon fáradt, de a pánikrohamoknak, feszültségenek nyoma sincs. Remélem elfelejthetem már a gyógyszert.

De először mindenképpen ajánlom, mert teljesen megváltozik az életminőség, elmúlnak a szorongások, újra élhettem az életem, és ez volt a legfontosabb.

Fenti vagyok. Minden jó lesz hidd el, nekem legalábbis sikerült. Még egy kis idő és újra a régi leszel. Én akkor tanultam meg értékelni az élet kis szép dolgait is, örülni annak is ha egyáltalán nincs semmi gond. Mert tudom milyen az mikor van.. ÉN is gondoltam rá hogy megbolondulok, mi lesz velem, de már tudom, hogy NEM, ez nem az. El fog múlni, ha gyógyszer kell hozzá ám legyen, fő hogy normális életem legyen. Van olyan ismerősöm aki hasonló problémával küzd évek óta, de nem akar gyógyszert szedni, és azóta is szinte rettegésben él. Hát ha ez jó neki.... Én elvittem a dokimhoz, de nem szedte be a gyógyszert amit írt.

Sok sikert és jobbulást!