3 hete szedem az antidepresszánst, és nem segít, most érzem a legrosszabbul magam, hagyjam abba a gyógyszert?

Ha a gyógyszerektől nem akarsz tönkremenni, hülyén hangzik, de tedd ezt, meglátod segít: Állj a tükör elé nézz a saját szemedbe és mond magadnak ezt, akár hangosan is:

"Szeretlek, Sajnálom, Kérlek bocsáss meg nekem, Köszönöm!".

Ezt 10x elismétled minden nap és jobban leszel. Önmagadat segít elfogadni, bizonyítottan hatásos pszichológiai kezelések egyik alap mondata! Engem is sokszor kihúzott a depresszióból...

Ehhez hozzáteheted a még a nevedet is, hogy jobban tudatosuljon, pl. "Szereltek /Eszti/, Sajnálom /Eszti/..."

Próbáld ki, mert ezzel bocsánatot kérsz magadtól, a rossz gondolataidért, cselekvéseidért, a saját magadat is bántó dolgokért, így ezzel könnyíted az elfogadást magad felé is.

Ha magadnak nem tudsz megbocsájtani, akkor csak még egy embert ostorozol feleslegesen. Ha magadat sikerül elfogadnod úgy ahogy vagy, a tetteiddel együtt, akkor később másoknak is megtudsz.

Próbáld meg, tényleg megéri! :)

Szerintem a megoldás olyan egyszerű, hogy sokan hülyének néztek majd és felháborodtok, mert nem látjátok meg. Persze nem biztos, hogy sikerül egyik pillanatról a másikra "alkalmazni" de menni fog csak kitartónak kell lenni. Három szó és sokkal több van benne. Ez most nem vicc.

Érezd jól magad!

Bárki bármit mond, te döntöd el, hogy mit szeretnél érezni. Ha reggel úgy kelsz fel, hogy ma nem rontja el semmi a napod, még a rosszkedved sem, akkor az így is lesz. Ne azon legyél, hogy elnyomd a rosszkedved valamivel amit vársz, ha nem fogadd el és érezd jól magad! Lehet elsőre nincs értelme, de meditálj ezen.

Kedves előttem válaszoló!

Te voltál már depis és neked ez bevált?

Én voltam és próbálkoztam ilyen és ehhez hasonló technikákkal, de tapasztalatból mondom, hogy van olyan súlyos depresszió amit nem lehet önerőből lekűzdeni.

Van akinek a gyógyszer segít, van akinek gyógyszer+pszichológus, de egyedül nem megy.

Én gyógyszer és pszichológus nélkül gyógyultam meg, de nem önerőből, hanem a legjobb "orvos" Isten segítségével. Nélküle nem ment volna és még most is szedhetném a bogyókat, hogy kicsit jobban lehessek.

Így viszont nem kicsit érzem jobban magam, hanem soha nem voltam még jobban. :)

Az előző válaszoló vagyok. Nem hiszem, hogy volt olyan erős mint ami a kérdezőnek vagy Önnek/Neked volt. Pontosabban fogalmazva nem tudom megítélni. Úgy érzem, ez relatív. Valószínűleg már nem fog a kérdéshez kötődni, de én is hasonlókat írtam. Nem szeretem Istent, a természetet, stb. egy szóra, képre, alakra koncentrálni. Valakinek Isten segít, valakinek a túrázás a természetben, stb. (a különbség csak a megnyilatkozásban van - ha tetszik, Isten megnyilvánulásában van) Valaki a templomban találja meg azt, amit más a természetben. Egymást pedig gyakran nem is tudják megérteni.

Szerintem a depresszió valaminek a hiánya amit nem tudunk megítélni hogy mi, de már nagyon üres érzést vált ki és úgy érzi az ember, hogy ez nem változik. Amíg ezt érezzük nem tudunk semmit sem értékelni az életben, mert minden más eltörpül e mellett. Annyira elégítenek ki a hétköznap dolgai, mint a 30 éves szüzet egy rozsdás szög.

Ez borzasztó dolog (és lehet valakinél még borzasztóbb?). Semmi öröm nincs sehol csak szürke üresség. De ezt az űrt, ezt a hiányt pár tabletta be tudja foltozni? Kizárt, csak elfedi. A legnagyobb csodálattal kell ránézni a világra minden egyes szent pillanatban! Csodáld meg a legyet, egy embert aki hozzád beszél, a levelet ahogy lehullik a fáról, az ízeket, egy korty vizet. Mindent csodálj meg, mert minden egyes pillanattal befoltozhatod azt az ürességet amit érzel. Minden egyes pillanattal lehetőséget kapsz arra, hogy rágyere: nincs is ott üresség. Ha ezt a pillanatot elkapod, "meggyógyultál".