Psziches betegseg vagy panikroham vagy hipochonderseg okozhat olyan tunetet, hogy ugy erzem mintha extrasystolem lenne?

Nekem is ez volt. Ijesztő volt. Kivizsgálások történtek. Negatív lett minden. Nincs kardiológiai teendő. Ha ráfigyeltem és jobban megijedtem, akkor egyre több lett. Olyan is volt, amikor egy perc alatt vagy tízet számoltam össze.

Aztán a pszichiáter azt mondta, gyógyszert kell szednem a pánikomra, szorongásomra és aztán már nem leszek feszült, ha jönnek az extrák.

A kardiológus azt mondta, a saját pánikom (én magam) indukálja és/vagy súlyosbítja ezt a helyzetet.

Az elfogadást választottam és nem a betegségbe belemenekülést, túlgondolkodást, bonyolítást, aggódást. Elhatároztam, hagy jöjjön ez a tünet, ha jönni akar.

Már nem aggódtam. Aztán egyre kevesebb lett. Már csak évente egyszer-kétszer érzem, hogy extrázik a szívem. Tudomásul veszem és folytatom a tevékenységemet.

Hála Isten, nem hallgattam a pszichiáterre, mert akkor most gyógyszert szedő, pszichiátriai diagnózisokkal élő ember lennék.

Van olyan, hogy valaki saját maga nem tudja megoldani a helyzetét vagy/és a betegség-karriert "választja" tudatosan vagy tudattalanul vagy nem látja meg a hatékony elindulási utat és ilyenkor tényleg szükség van segítségre.

De! Azt tudd, ha aggódva ráfigyelsz önmagadra a tünet megjelenésekor, pánikolsz közben, akkor saját magad súlyosbítod a saját magad helyzetét.

Kivizsgáltak. Negatív lett minden. Akkor miért ne fogadnád el ezt a jelenséget? Miért ne tudnál ezzel együtt élni? Választhatsz: elfogadás, nyugalommal viselés vagy pszichés betegség fenntartása, gyógyszerszedések, pánik, aggódás. Saját döntésünk ez és pl. nem a sarki zöldséges döntése!

Ne félj, hanem élj szabadon, felszabadultan, még ezzel a jelenséggel együtt is. Ez célszerűbb, mint egy pszichés betegség kialakítása, erősítése.

Sok sikert egy jobb döntéshez, mint a félelem kialakítása, megtartása.