Mi történhet ilyenkor velem? Pánikrohamom van?

Nyugisan sétálgatok, vagy teszem a dolgom, nem gondolok semmire, majd a jó közérzetből pár perc alatt olyan szintű hányinger, belső remegés, szívdobogásérzés keletkezik, hogy meg kell állnom pár percre (bárhol) és el kell húzódnom az emberek közeléből, de utána fél órán keresztül is csak támolyogni tudok. Az embereket, társaságot sosem kedveltem igazán, de ennyire rosszul még sosem éreztem magam, most meg egy hét leforgása alatt ez a harmadik eset. Orvosnál voltam, vért vettek, ultrahangra elküldtek (vakbél gyanú, mert néha beszúr a jobb oldalam), de pár vesekövön kívül semmit sem találtak. Ráfogták a stresszre.

Tényleg kialakulhat a folyamatos emberekkel szemben tapasztalt csalódás, kitaszítottság érzés és balszerencsék idei sorozata hatására ilyen rosszullét? Tapasztalatok valakinek? Vagy a vesekő okoz valami görcsöt? De annyira meg nem nagy a fájdalom...

25F