Néha úgy érzem, hogy nincsen bennem élet . Pedig fiatal vagyok, pörögnöm kellene . Ez így mi?

Legtöbbször csendben vagyok nézek ki a fejemből és hallgatom a többieket vagy is inkább halom mit beszélnem de utána egyik fülemen be másikon ki . Hétvégenként simán elvagyok csak a Földön fekve és nem gondolok semmire . Csak vagyok. Gyorsan fellelkesülök , de ez úgyanolyan hamar elmúlik. Néha vannak nagyon eleven pillanataim : Amikor élesebben látok mindent és az érzékelésem kitágul , aztán ez elmúlik és újra csak vagyok . Nem gondolkozom csak élek . Tisztára olyan mintha belennék drogozva . Egy élő zombi ... Kérlek segítsetek !

(L 16)