Mi történt velem?

2 héttel ezelőtt lebetegedtem, az orvos azt mondta semmi komoly, valami vírust kaptam el. A betegségem annyiból állt, hogy nagyon fájt a torkom, fújtam az orrom és fájt a fejem, emelett alig birtam megmozdulni a gyengeségtől és kedvetlen is voltam. Több mint 1 hétig tartott ez, viszont az iskolából csak 1 hetet maradtam ki. Következő héten, hétfőn mikor bementem az iskolába, mindig rosszabb, és rosszabb lett, inkább a lelki állapotom.

Utálom az embereket, akik körbevesznek engem, legszívesebben mindenkit megfujtanék aki hozzám szól. Erőtlen, kedvetlen vagyok, nehezen gondolkodok, beszélni sincs kedvem... viszont most néhány napja azt vettem észre, hogy állandóan ideges vagyok, néha pedig semmit se érzek, se szeretetet, se gyűlöletet, se semmit... kibirom, hogy ne egyek abszolútt... ha édeset eszek, a hányinger keringet, és ma már a láttától is megfájdult a hasam. Kerülöm az embereket, mert abszolút, semmi kedvem beszélni senkivel. Állni, ülni alig birok, inkább fekszek.... este, amikor kint besötétedik, csendet és sötétséget akarok a szobámba, de sajnos a szobám a teraszra néz, ahol mindig égve hagyják a villanyt és idegesít a fény.... az osztálytársaim egymás között nagyon szeretik cseszegetni egymást, ami hatalmas hangzavarral, ordibálással jár és a sírás fogdos, ha ordibálnak és sikoltoznak körülöttem.... annyira ideges vagyok, hogy a sírás fogdos, csak sírni és sírni akarok, pedig tényleg semmin sincs okom idegeskedni.... és ami a legrosszabb, hogy nagyon öngyilkos hajlamom van... nem tudkm mi bajom lett / lehetett, de a depresszióra gyanakszom..... egyetlen egy emberrel, még a szüleimmel se akarok találkozni már néhány napja, és csak aludni van kedvem... semmi étvágyam sincs...

Megjegyezném még utoljára, hogy én sose voltam ilyen. Mindigis egy pozitív lány voltam, tele voltam energiával, jókedvű voltam mindig, mindig minden érdekelt, gyorsan ment a tanulás és mindig izgatottan vártam a holnapi napot, még ha nem is volt suli. És ez a vírusos betegség, ami ugye fejfájással, orrfújással és gyengeséggel jött, hirtelen jött. Előző nap még happy voltam, másnap felkelek, gyenge és kedvetlen vagyok, torkom fáj és orrom folyika akár a vízesés. Azóta ilyen vagyok és nem tudom mi a bajom..... nem érdekel semmi, átmegyek az úton anélkül, hogy szétnéznék, egyszerűen semmi sem érdekel, és minden tettem tudatomba van, de mintha más irányítana.....

Tik mit mondanátok erre?