Miért könnyezek amikor ásítok?

A paraszimpatikus idegrendszerünkön keresztül megnövekedhet a termelődő könny mennyisége. Ebből következik az, hogy, amikor ásítás közben veszünk egy nagyon mély lélegzetet, akkor a hangrésünket bezárva egy ideig tüdőnkben tartjuk a levegőt. A mellkasunk belső nyomása jelentősen megnő és ez mechanikailag jelentősen ingerli a mellkas középső részén található, felülről lefelé haladó bolygóideget, amely a fő paraszimpatikus ideg, ami tehát hozzájárul a könnyek termeléséhez. Tehát ez a bonyolult magyarázata annak, hogy miért potyognak a könnyeink minden egyes ásítás alkalmával.

Szintén így vagyok. Amikor ásítok egy nagyot, kicsordulnak a könnyeim. Amikor nagyon fáradt vagyok (ami gyakran előfordul) és sokat ásítok, úgy nézek ki, mintha sírnék. Engem ugyan nem zavar, de harmincas férfiként sajnos gyakran ugratnak emiatt a kollégák.