Hogyan lendultetek tul ezen?

Hosszú éveken át engem is hasonlóan érintett ez a probléma.

Szintén gyermekkori esemény + "gyomorbaj" okozta gyakori hányinger alakította ez ki nálam. Uralt a gond, súlyos volt a fóbia, és ha rámjött a hányinger, indult a pánik..Ha valaki hányt a környezetemben, akkor is.. Járványokban....jajj.

Persze ott van a pszichológus majd esetleg pszichiáter és gyógyszer opció, mindenképp érdemes megpróbálni, főleg ha nagyon beszűkíti a gond az életedet. Én is kipróbáltam, valakinek bevált, nekem semmit nem ért.

Így elhatároztam, hogy egy ilyen kis hülyeség nem fogja uralni az életem. A hányás kellemetlen, igen. Én megteszek ellene mindent, hogy ne legyen

DE! ezzel sem lehet teljesen kizárni, ezt el kell fogadni, viszont nagyban lecsökkenthető az esélye, így én megteszek mindent, amit tudok, a lelkiismeretem tiszta. Ha ennek

ellenére mégis okádnék (pl. elkapok valamit), akkor ez van, hadd jöjjön, gyorsan túlleszek rajta. Akkor lehet jobban megvisel mint azt akit ez a gond nem érint, de gyorsan kijön, és vége. Hosszú folyamat volt, de sikerült ezt megvalósítani. Gyógyszer és szakember nélkül. Mára felsőbbéves orvosisként kijut az

"ilyen jellegű" dolgokból, pl. hányt is le már beteg..totál nem izgat.

Elmúlt a fóbiám.

Akarat kérdése. Nehéz, de leküzdhető.

Mondjuk azt hozzá kell tennem, hogy nekem sose volt pszichiátriai betegségem, bárminemű pszichés gondom vagy rendellenességem, "csak" ez..(bőven elég volt..) ..akinél halmozott a gond, sokkal nehezebb leküzdeni, de nem lehetetlen.

Menni fog!

Nekem antidepresszans ota az amugy panikbetegsegem, szorongas es amiatti tobbek kozt ezen felelmem normalizalodott. Mar arra is rajottem, gyerekkoromban ha orakon at nem tartottam volna vissza, akkor azok a pokoli elmenyek is konnyebbek lettek volna.

Ettol fuggetlenul nem hulyeseg vigyazni, kezmosas nelkul nem nyulni etelhez es a szadhoz, maszkot hordani beteg csaladtag mellett.