Valaki elmagyarázná az anorexiát?

Túlélni túlélheti, ha idejében kórházba kerül. Többnyire kényszeretetés van először (szondán keresztül táplálják), de ez csak akkor, ha nem akar enni. Pszichológushoz, pszichiáterhez küldik vagy terápiára kerül (pl. a SOTE-n vagy a Nyírő Gyula Kórházban foglalkoznak evészavarosokkal).

Ritka az, hogy újra visszanyeri a "kiidnuló súlyát", mert az anorexiások többsége nagyrészt élete végéig visszafogottan táplálkozi (anyum is ilyen), tehát lefeljebb a normális súlyt éri el. (Anyu 172 centihez 60 kiló körül mozgott egész életében miután kigyógyult az anorexiából.) Más gyógyult anorexiásokat is ismerek, ők is normál súlyúak lettek, miután kigyógyultak.

Miért csinálják ezt? Én pl. azért lettem anorexiás, mert úgy éreztem, hogy az életem romokban hever és az étkezés az egyetlen, ahol meg tudom taláni a sikert és az az egyetlen, ahol uralni tudom az életemet. Ez a hozzáállás nagyjából megfelel annak, amit az anorexiásokról ír a szakirodalom...

Ha nem omlott még annyira össze, túlélheti, persze.

Nagyon legyengült ember esetében szondán táplálják x súlyig, aztán kikerül fekvőbeteg ellátásba (azaz kórházban van, de nem kényszer-etetik) , majd, ha még hízott és úgy találják, kiengedik.

1. működik a pszichoterápia és kinn is fejlődik, eszik, gyógyulni akar

2. amint kikerül visszaesik (vagy mert esze ágában sincs gyógyulni, vagy mert olyan környezetbe megy, ami megbetegíti)

Ilyenkor megint kórházba kerülhet - sőt, vannak, akik maguk mennek be, mert olyan rossz otthon pl.

Általában nem lesz több; sok anorexiás élete végéig vagy kevesebbet eszik/odafigyel, vagy sokat mozog.

Az okok sokfélék:

- megtagadja a nőiességét (pl. nemi erőszak miatt)

- visszavágyik a múltba kamaszkorára, mikor még "minden jó volt" - általában ha kamaszként törés keletkezik (pl. válás, szülő/szeretett személy halála)

- túlságosan szigorú/fékező környezet (pl. órára pontosan beosztják, mit kell csinálnia, nincs kibúvó - az evésben viszont talál menekülőutat)

- anya ellen fordulás (nincsenek jóban, nem akar olyan lenni, mint az anyja)

- divat (mert mindenhol ezt látja, hogy xy lapos hasú, vékony, dögös, aztán mégsem)

- fogyókúra, amit nem tud abbahagyni

Engem 18-24 mindenben korlátoztak, nem mehettem sehová, megszabták, mikor-mit-mennyit ehetek (kötelező volt együtt enni mindig, ha éhes voltál ha nem, de 9 után már nem mehettél le)... közben fogyóztam is, csak ez az állandó kényszeresség meg követelőzés/beszólogatás miatt úgy éreztem, rab vagyok. Az evés mennyiségébe viszont nem szólhattak bele, meg nem tömhettek, hát elkezdtem nem enni.