ST depresszióval szabad sportolni?
Túl vagyok egy szívkatéteres abláción, utána 3 hétig nagyon fájt a mellkasom és nagyon sok extraszisztolém volt, ultrahangon szerencsére nem volt eltérés, kétszer is nézték. 5 héttel az ablációm után (most) az EKGmon ST depresszió látszik. Még nagyon fáradékony vagyok, de már kezdek felépülni. A nagy kérdésem: eddig csak sétálgatni mertem (5 km laza, néha tempózottabb sétánál tartok most), ST depresszióval folytathatom a felkészülést a futásra/elkezdhetek futni, ha az edzéstervemben már az következik?
A testalkatom normális, 64 kg vagyok 166 centihez, fél éve hagytam abba a futást sok csúnya betegség miatt, akkor ment a 8-10 km.
Nem tudom, mennyire durva az eltérés, a doki "egy kis depresszióról" beszélt, amit MRI-vel 2 hónap múlva fognak megvizsgálni, az EKG-n 1-1,5mm közötti eltérések vannak az alapvonaltól.
Nagyon köszönöm a válaszokat!
válasza:Ha a doki megemlítette, akkor gondolom nem 'műhiba', tehát több elvezetésen látszott, jelent valamit.
Az ST depresszió általában azt jelenti, hogy van egy kis oxigénhiánya a szívnek.
Az orvosodat kérdezd meg, hogy mikortól terhelheted magad jobban, ő látja az eredményeidet, ismeri a pontos kórelőzményedet.
Annyit viszont nyugodt szível ajánlok, hogy kezdj el szedni napi 50/100 mg Q10-et.
A sejtlégzésben elég nagy szerepe van, és nagyon jót tesz a szívnek. Nekem is van egy ritmuszavarom, hajlamos vagyok az extrázásra is, amióta ezt rendszeresen szedem, sokkal ritkábban jelentkeznek tünetek.
Egy orvostanhallgató :)
válasza:Talán nem hangsúlyoztam eléggé:
SEMMIKÉPPEN ne terheld magad addig, amíg az orvosoddal nem beszélted meg!
Nagyon köszönöm a választ!
Eléggé le vagyok törve, 25 nő éves vagyok és gyerekkorom óta szenvedtem a wpw-vel (16 éves koromban napi rendszerességgel is sokszor), azt gondoltam, hogy katétereznek, ablálnak és huss, megoldódik minden. Mint a mesékben. Persze benne volt a pakliban ez is, nem volt az abláció sem túl könnyű, kb 2 órát voltam benn, tudom, hogy közel van ott minden, mindenki más anatómiával rendelkezik, át kellett bökni a szívem középen, elég nagy területen kellett égetni és nagyon vékony ott a szív fala. Csak szeretnék végre kicsit felerősödni. Fel fogom hívni a dokit, hogy mit gondol.
Sajnos a depresszió az abláció óta minden ekg-n feltűnt, bizakodó vagyok, mert már csak szorít néha a mellkasom, de nincsenek erős fájdalmaim. Szóval javuló a dolog.
Megengedték a sportot,nagyon óvatosan kezdtem neki,de 500méter erősebb gyaloglástól 156os a pulzusom. Amikor lassan kocogok,sem tudom 185 alatt tartani a pulzusom... 2 km-t gyaliglok minden nap,2 km-t futottam eddig 3x,egyszer meg kellett állnom,mert 220 fölé ment a pulzusom.Amint megálltam,leesett 160-ra. Most kicsit ismét sétálok. Vannak nagyon furcsa dolgaim is,pl. szinte egész nap nem pisilek (korábban egy pisigép voltam,most napközben talán 2x),aztán egész éjjel pisilni járok. És ami még furibb, alig eszek, de híztam 2 kilót és az mind a hasamon van.Furcsa alakom is lett. (alapvetően vékony vagyok,de nem jönnek rám a ruháim...pedig csak 2 kiló...)
2hónap múlva MRI, de félek bármilyen eredménytől...ha azt mondják,hogy minden rendben,akkor nem értem, miért nem vagyok jól...attól is félek,hogy kiderül,hogy valami nagy gond van. Remélem, hogy "kiigazítható" a probléma. Közben anti-TG és anti-nukloeszóma antitestet találtak nálam, szóval kezdek kiborulni. Elmentem magánorvoshoz, de amint látta, hogy ki kezel, nem csinált semmit... elég nagy szaktekintély az orvosom.Marad a márciusig kivárás és keresek egy pszichiátert,aki felír nekem valamit,amíg kiderítik,hogy az alhasi fájdalmaim a kiújult petefészekcisztáim...egy hatalmas selejtnek érzem magam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!