Citromfű tea mennyire hatásos pszichés eredetű, pánikroham-szerű tüneteknél?

Nem vettem eddig észre. Eddig csak akkor voltam ideges, ha volt rá legalább egy kisebb okom. Kicsit alapból izgulós vagyok.

De az iskolában tényleg semmi okom nincs erre.

Talán azzal magyarázhatnám, hogy középiskolában nem éreztem jól magam az iskolában, nem is tanultam sokat, így tényleg kellett izgulnom, hogy kapok-e egyest stb. Barátaim sem voltak.

Most viszont nem kell izgulnom a tanulás miatt, mert végre azt tanulom, ami érdekel, nem kell óráról órára tanulni, elég dolgozatra, és arra tényleg tanulok is.

Most már barátaim is vannak, szóval tényleg nincs semmi probléma.

Szóval ezzel csak arra akartam célozni, hogy talán a régi érzések jöttek elő, mert nem tudom még megszokni az új dolgokat, amik körbevesznek.

Viszont középiskolában nem izgultam szinte soha.

Hm, ez egy új megvilágítás. :)

Elképzelhető végülis..

Bár szívem szerint szeretek társaságban lenni, de mivel az önbizalom hiányom miatt soha nem érzem jól magam ilyen helyzetekben, csak rossz tapasztalatom van ezzel.

Az is érdekes, hogy én alapvetően tényleg nagyon nyugodt természettel rendelkezem, de pár másodperc alatt nagyon ideges tudok lenni, ha történik valami olyan helyzet.

Például eddig kivétel nélkül elkezdett zakatolni a szívem, amikor órán a tanár kérdezett valamit, hátha tudja rá valaki a választ, és én, ha majdnem biztos voltam benne, hogy tudom a megfelelő választ, tétováztam kicsit, 100x átgondoltam, hogy merjem-e mondani. És ha meggyőződtem róla, hogy senki nem akar válaszolni, esetleg akkor benyögtem. De ilyenkor nagyon tartok attól, hogy butaságot mondok. De ha nem szólalok meg, akkor tudom, hogy bánni fogom, hogy elszalasztottam az alkalmat arra, hogy megmutassam, nem vagyok hülye.

Szóval ilyenek vannak.. De ez nem az egyetlen szituáció, ami már évek óta jelen van.

Jó, lehet, hogy egy kicsit szocfób vagyok, de már nem annyira, mint régen. És egyre jobban kezdem ezt elhagyni.

Biztos vagyok benne, hogy nem emiatt jönnek rám a pánikrohamok.

És talán ez is csak egy ideiglenes zavar az életemben. Vannak ilyenek. Majd elmúlnak.

Már annyi pszichés bajom volt, hogy nem is tudom számon tartani. Van persze olyan, ami nem akar elmúlni, de már nem fordítok rá figyelmet.

Pszichológus még talán szóba jöhet pár alkalommal, de csak ha hosszú távon is megmarad ez az állapot. Viszont pszichiáter ki van zárva, nem akarok több gyógyszert. Épp most álltam le vele három hónapja.