A kórházakban miért nem fürdetik meg a betegeket?

Nem igaz, hogy nincs elég ápoló és nincs férfi ápoló!

Mindkét szülőm kórházban halt meg, 2 különböző budapesti kórházban. Édesanyám ráadásul 2 kórházban is volt, mielőtt meghalt. Így összesen 3 budapesti kórházról tudok véleményt írni.

Hogy mit csináltak az ápolók a kórházakban? Szinte semmit! Órákig ültek egy külön kis szobában, beszélgettek, nevettek, zenét hallgattak.

Előfordult, hogy bementem édesapámhoz és szegény úszott a vizeletében, mert legalább 2 napig nem cserélték ki a pelenkáját. Megtelt a pelenka és elázott a lepedő és a matrac. Kérdeztem az ápolótól, miért fekszik édesapám a saját vizeletében? Erre azt mondta, hogy "nem kaptak pelenkát már 3 napja, ezért nem tudta kicserélni". Amikor a kezébe nyomtam 2 ezer forintot, máris előkerült egy tiszta pelenka és kicserélte. Ez 2019-ben volt. Amikor kiment, két beteg azt mondta, hogy van pelenka bőven, nekik naponta kétszer is kicserélték, csak édesapámnak nem. Talán azért, mert Alzheimer kóros és nem tudja senkinek elmondani.

Nem értem, az ápolók munkáját nem ellenőrzi senki? Én akkor panaszt tettem az igazgatónőnél személyesen, erre kérdezte, hogy mit keres édesapám a kórházban, miért nem viszem idősek otthonába? Csak az érdekelte, hogy szabaduljon a betegtől, az viszont nem, hogy az ápolók szándékosan nem csinálnak semmit.

Édesanyám leukémiás volt, nem tudott felkelni, járni, nem volt hozzá energiája. Én a gerinc betegségem miatt nem tudtam emelgetni. Már 2 hete ott feküdt, a nagy kánikulában izzadt. Nem segítettek neki. Még a lepedőt sem cserélték ki alatta. Rendszeresen átöltöztettem, ahogy tudtam és közben nedves törlővel mindenhol törölgettem. A hajával nem tudtam, mihez kezdjek, az ágyban nem lehet megmosni. Hiába kértem segítséget, nem segítettek az ápolók. Voltak közöttük erős férfiak is!

Végül az egyik nővérkének adtam 4 ezer forintot, ez is 2019-ben volt és láss csodát: édesanyám máris meg lett fürdetve!

A nővérke oda hívta az egyik ápolót, megemelték édesanyámat, segítettek neki felkelni, elvezették a fürdőszobába, leültették egy székre, így ülve alaposan tusfürdővel mindenütt megmosták és még a haját is szépen samponnal megmosták. Megvolt hozzá a rutinjuk csak akarni kellett...

De mi van azokkal a betegekkel, akiknek nincs hozzátartozójuk? Vagy van, de nem tudnak fizetni?

Még valami: az ápolók miért nem etetik a súlyosan beteg, magatehetetlen embereket? Nem igaz, hogy túlterheltek vagy kevesen vannak. Láttam, ahogy órákig szórakoznak a nővéri szobában, céltalanul sétálnak a kórházban vagy a bejárat előtt legalább félórán át állnak, cigiznek, beszélgetnek.

A betegek etetése nem nehéz fizikai munka!

Én napi szinten bejártam mindkét szülőhöz és megetettem őket. Gyakran más beteget is, mert kérték, hogy segítsek. Nem tudtak önállóan enni. A szívem megszakadt, amikor láttam, hogy próbálnak enni, de nem tudnak.

Végül édesapám éhen és szomjan halt meg akkor, amikor influenza járvány miatt nem engedték, hogy bemenjek hozzá, mert látogatási tilalom volt.

Miért nem ellenőrzi senki, hogy az ápolók és a nővérkék miért nem végzik el a munkájukat?