Kezdőoldal » Egészség » Egyéb kérdések » Hogyan nyomozzam ki, hogy...

Hogyan nyomozzam ki, hogy ahol lakom Budán, ott az CSAPVÍZ honnan származik? A Dunából, vagy ártézi kutakból, forrásokból jön-e? Hogyan tudhatnám meg?

Figyelt kérdés

#Csapvíz-származása
2020. febr. 4. 21:35
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
Vízműszolgáltató? Csak tudják.
2020. febr. 4. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 A kérdező kommentje:
...és gondolod, hogy megmondják?
2020. febr. 4. 21:52
 3/14 anonim ***** válasza:
100%
Buda legnagyobb részét a Szentendrei-szigeten és azzal szemben (a budai oldalon) telepített kutak szolgálják ki. Délen lehet, hogy a csepeli vízműből kapod (szintén csápos kutak). Egyébként a Fővárosi Vízművek biztos meg tudja mondani pontosan.
2020. febr. 4. 21:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:

Az ártézi víznek nagyon jellegzetes íze van, ilyen pl. Szolnokon folyik a csapból.



"A főváros és 21 Budapest környéki település több mint 2 millió lakójához juttatjuk el nap mint nap a friss és egészséges ivóvizet. A Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten, a Margit-szigeten, valamint a Duna bal és jobb partján található kútjainkat mintegy 5 363 kilométer hosszú vezetékrendszer köti össze az otthonok, munkahelyek vízcsapjaival, ahonnan az év bármely napján, a nap bármely percében bátran tölthető az éltető víz, amelynek tisztaságát a világszínvonalú technológiákat alkalmazó vízminőségvizsgálati tevékenységünk is garantálja.


Budapesten számos olyan gyártó vagy szolgáltató üzem van, amelyek az ivóvízhez képest kevésbé "tiszta", azonban jelentős mennyiségű vízre tartanak igényt. Számukra külön vezetékrendszereken – tehát az emberi fogyasztásra szánt víztől szigorúan elválasztva – ipari vizet szállítunk. "

2020. febr. 4. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:

[link]


Itt be tudod nagyjából lőni

2020. febr. 4. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:

""A főváros és 21 Budapest környéki település több mint 2 millió lakójához juttatjuk el nap mint nap a friss és egészséges ivóvizet. A Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten, a Margit-szigeten, valamint a Duna bal és jobb partján található kútjainkat mintegy 5 363 kilométer hosszú vezetékrendszer köti össze az otthonok, munkahelyek vízcsapjaival, ahonnan az év bármely napján, a nap bármely percében bátran tölthető az éltető víz, amelynek tisztaságát a világszínvonalú technológiákat alkalmazó vízminőségvizsgálati tevékenységünk is garantálja."


Ez valami gyönyörű volt.

Most mondanál valamit az -állítólagos tisztítás után is az- ivóvízben maradt antibiotikumokról, fogamzásgátlószerekről, gyógyszermaradványokról, baktériumokról, nehézfémekről stb...stb...-ről és a többi egészségre ártalmas szennyeződésről is??!


Mert a vízvezetékbe épített szűrőnket nem győzzük cserélgetni a sok szutyoktól!!

2020. febr. 5. 02:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 A kérdező kommentje:
..hát pont ezért kérdeztem. Egy ismerősömnél ittam szűrt vizet, és tényleg jobb volt, mint nálunk, otthon a csapvíz. Gondolkodom, milyen vízszűrőt vegyek...és vegyek-e egyáltalán?
2020. febr. 5. 08:55
 8/14 anonim ***** válasza:
87%

6-os, ok boomer...

Az egy idézet volt - tájékoztató jelleggel- a vízművek oldaláról.


De itt egy másik, hogy azért ne tojj be. Hidd el, hogy elég ritka, hogy baktérium legyen a csapvízben, ólom a régi házakban lévő csövek miatt, klór meg fertőtlenítés céljából. A mikroműanyagtól féljünk inkább :(

Sok helyen nem jó "ízű" a víz, alföldön lakom, itt sem, de BP-en szerintem sokkal jobb. Amúgy vannak csapra szerelhető vízszűrők és vízszűrő kancsók is (Laica, Brita), amik szerintem szuperek.



"Klórozás és klórozási melléktermékek

Ahhoz, hogy Budapest minden pontjára eljusson a tiszta, egészséges ivóvíz, a Fővárosi Vízművek egy több mint 5000 kilométer hosszú hálózatot üzemeltet. Mivel a vízhálózat nem egy steril közeg, így fontos, hogy a szükséges minimum elvét követve a megfelelő mennyiségű fertőtlenítőszert adagoljunk az ivóvízhez. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy káros mikrobiológiai folyamatok induljanak meg a víz útja során a hálózatban, és így tudjuk az ivóvízen keresztüli fertőzések veszélyét kizárni. A víz fertőtlenítését a ma alkalmazott fertőtlenítési eljárások közül az ilyen hosszú hálózatok esetében leghatékonyabb klórgázzal végzi a Fővárosi Vízművek.


Előfordulhat, hogy – különösen a nyári nagy melegben vagy árvízkor, amikor a víz fertőződésének veszélye nagyobb – a megszokottnál klórosabb szagúnak érezzük a vizet. Ezt könnyen kiküszöbölhetjük, ha fogyasztás előtt egy kancsóban félórát pihentetjük, ami alatt illékony tulajdonsága miatt a szabad klór távozik a vízből.


A klórozás során esetlegesen keletkező melléktermékek, az úgynevezett trihalometánok (THM) szintjére vonatkozóan szigorú határértéket (50 µg/l) ír elő az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25) Kormányrendelet. A Fővárosi Vízművek Laboratóriuma az ivóvíz összes THM tartalmát folyamatosan ellenőrizi a hálózatban. 2019-ben szolgáltatási területünkön az átlagérték 8,9 µg/l volt.


Gyógyszermaradványok

Bár az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25) Kormányrendelet a gyógyszerek és egyéb gyógyszergyári vegyi anyagok esetleges maradványának vizsgálatát nem írja elő, a Fővárosi Vízművek a Budapesti Műszaki Egyetem szakértőinek bevonásával egy K+F program keretében végzett ilyen jellegű méréseket. Ennek során a statisztikai adatok szerint leggyakrabban használt gyógyszerek – szteroid hormonok és nem szteroid jellegű vegyületek – esetleges jelenlétét vizsgáltuk a Duna vizében, az ivóvízbázisainkon, a vízkezelés előtti és utáni pontokon. A jelenleg rendelkezésre álló mérési technikákkal az ivóvízben nem találtunk kimutatható mennyiségben gyógyszermaradványt, annak ellenére, hogy a módszerek érzékenysége nagy, hiszen nanogrammnyi (a gramm milliomod része) mennyiségeket is képesek kimutatni. Ezek a vegyületek általában felszíni vizekben találhatóak meg, azonban nemzetközi összehasonlítás alapján a Duna vízminősége jóval kedvezőbb, mint más európai folyóké.


Érdekesség


Tételezzük fel, hogy egy laboratórium egy liter ivóvízben kimutat 100ng ibuprofent, mely egy forgalomban lévő láz- és fájdalomcsillapító tabletta hatóanyaga.


Egy tablettában ebből a hatóanyagból 400mg van, tehát egy tabletta ennyi ibuprofen hatóanyagot tartalmaz.


400mg=400 000 000ng.


Ha a feltételezetten ibuprofennel szennyezett víz 1 literjében 100ng hatóanyagot találnának, akkor az egy tabletta hatóanyagának megfelelő mennyiséget 4 millió liter víz tartalmazná, ami 20 millió pohár vizet jelent.


Tehát ennyit kellene meginnunk a vízből, hogy egy tablettányi hatóanyag a szervezetünkbe kerüljön.


Még több részlet a gyógyszermaradványokról >>


Növényvédőszerek (peszticidek)

A növényvédőszerek, más néven peszticidek különféle rovarölő-, gyomirtó-, gombaölő-, algaölő ill. rágcsálóölő szerek összessége, amelyek a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a vízbázisba, elsősorban mezőgazdasági tevékenységből. A bemosódás mértékét és egészségkockázatát számos tényező befolyásolja: növényvédőszerek minősége, bomlási ideje, bomlástermékeik toxikussága, a talaj szerkezete, éghajlati és csapadékviszonyok és a vízforrás jellemzői, mélysége, védettsége."

2020. febr. 5. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
Kövesd vissza a csövet.
2020. febr. 5. 20:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 A kérdező kommentje:
Követném, de hogyan? TE hogyan tennéd?
2020. febr. 6. 11:05
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!