Miért van az, hogy én mindig leragadok a múltban és folyton csak azt tapasztalom, hogy valami elmúlik?

Változik a világ, ezt meg kell szokni. Képzeld mekkora trauma lehetne ez az idősebb generációnak, ha mindig leragadtak volna. Te is egy változó világban születtél, csak nem vetted észre, mekkora ugrás a gyerekkorod például a rendszerváltás korához képest. Egy idősebbnek az is szenzáció volt abban az időben, hogy lehet SMS-t küldeni. Gondolj arra, hogy pár év múlva, amikor a világ megint más lesz, akkor meg boldogan fogsz visszaemlékezni, hogy a jelen, milyen jó is volt. Bizony az életben meg kell tanulni, hogy semmi sem állandó, és mindig eltűnnek, változnak dolgok, ugyanakkor jönnek szintén újak. Ha nem azon őrlődsz, ami elmúlt, hanem optimistán nézel a jövőbe, és nyitott vagy az újdonságokra, már sokkal inkább az fog élményt hozni az életedbe, és azt látod, hogy mennyi minden újdonság vesz körül, amiből egyre csak több lesz, és nem azon gondolkodsz, hogy ez is meg az is elmúlt, miközben elszalad melletted a világ... Majd, ha nagyobb leszel és jönnek a problémák (azaz sokkal több bajod lesz mint most, hogy megszűnt egy két sorozat, meg digitalizálódott (egyszerűsödött) az életünk, akkor észre fogod venni, hogy például az sosem fog változni, hogy adót meg számlákat kell fizetned. :D Tanulj meg nevetni a problémákon, néha az segít a legtöbbet.

Nyilván mindenki tud nosztalgiázni a gyerekkorán, de ha körülnézel az életedben, akkor biztos vagyok benne, hogy észreveszed, hogy a régi jó dolgok helyébe már valószínűleg léptek újak, lehet más téren, mint az előzőek. Egyébként egy változó korban is vagy, úgyhogy ilyenkor nem meglepő, hogy az embernek traumát okoznak a változások az életben, de pár év és kinövöd, megígérem, én is, és sok kamasz felfújt és elbánkódott a legapróbb dolgokon. Fel a fejjel :) 20f