Autista vagy Asperger szindromas lennek?

Huszoneves vagyok. Mikor gyerek voltam, meg nem volt az, hogy minden harmadik gyereket diagnosztizaltak valamivel. Nem tudom, hogy autista vagyok-e, de mindig volt bennem egy gyanu, hogy "mas" vagyok, mint a tobbiek, mert az iskolaban sosem tudtam beilleszkedni, kikozositettek es ugy ereztem, hogy picit furcsanak tart a legtobb ember (mert tul komoly voltam, keveset mosolyogtam, jatek helyett a tanulas erdekelt mindig, az volt a becenevem, hogy "szotar" es tobb nyelven is megtanultam konnyeden nagyon magas szinten). Egeszen egyetemista koromig komoly gondok voltak a beilleszkedesemmel es nem igazan voltak barataim. Akkor tul erettnek tartottak, de ma nem vagyok benne biztos, hogy errol volt szo. Kitoltottem online autizmus teszteket, amelyek eredmenyei megerositettek a feltetelezesemet.

Nem tudom, hogy szamit-e, hogy autizmusnak nevezzuk vagy nehez beilleszkedesnek most, hogy mar felnott vagyok es a felnottek a mai vilagban ugyis maguknak valok. Ha diagnosztizalnanak, valtozna valami? Van csaladom, gyerekem, csak erdekel, hogy esetleg tudnek-e a szocialis eletemen (vagyis annak hianyan) valtoztatni? Nincsenek barataim (kiveve a ferjemet) es szamomra nem elmeny az emberek kozelsege, mert rossz ertelemben izgatott leszek idegenek kozeleben es mindig azon jar az eszem, hogy mit gondolnak rolam, biztos furcsanak tartanak, bizonyitanom kell, ok jobbak nalam stb. Az egeszben az a furcsa, hogy alt. nem igenylem az emberek tarsasagat, de szeretek nekik segiteni, meg idegeneknek is. Nagyobb esellyel lesz a gyerekem is ilyen, ha en ilyen vagyok?