Lehetséges, hogy Asperger-szindrómás lennék?

Először is azzal kezdeném, hogy 19 éves fiú vagyok.

Igy elemezgetve magamat, meg az életemet én valamiért erre jutottam.

[link]

Végig olvastam ezt a cikket, és egyszerűen magamra ismertem. Nem nagyítom fel a dolgokat, egyáltalán nem ez a célom. Egyszerűen igaz, amit ott leírtak. Emlékszem mikor elkerültem óvodába, több évig képtelen voltam megszólalni. Léptelen voltam, és vagyok egy kapcsolat kialakításra. Soha nem volt még barátnőm, barátaim sincsenek, nem is voltak, és egyszerűen annyira borzalmasan érzem magam ez miatt, hogy persze eszembe jutott néhány rossz gondoltat. Illetve eszembe jut már 7-8 éve. Nem egyáltalán nem vagyok az az elkeseredett tini, köze sincs ahhoz, ismerem magam milyen vagyok. Nem tartom magam se hülyének, se okosnak, de nem vagyok már az a komolytalan emberke, aki dobálózik ezekkel a szavakkal. Egyszerűen amit ott leírtak, szinte minden illik rám. Tanultam pszichológiát középsuliban, meg hasonló humán dolgokat, érdekel is ez az ág.

Ahogy nézem az életemet, egyszerűen tényleg így van ahogy ez leírja. Igaz azóta sok minden változott már, úgy egy éve mintha picit jobb lenne a helyzet. Már képes vagyok az emberek szemébe nézni, igaz csak néhány másodpercig, már valamivel jobban tudok kommunikálni meg beszélni.

Ez a Ben x c. film volt az ami elgondolkodtatott. Rengeteg párhuzamot tudtam vonni a főhős és közöttem.

Nem tudom most mi van, egyrészt borzalmasan érzem magam, talán még fel sem fogtam. Csomó ember úgy néz rám mint egy dilisre, és igazából nem csodálkozom.

Nem értem igazából. Van ilyen, hogy valaki ilyet észrevesz magán?

Segítsen valaki...