Tényleg beteg vagyok, vagy a családom reagálja ezt túl?

Nagyon szeretek egyedül lenni, szinte mindent egyedül csinálok, de ettől még vannak barátaim, igaz, velük csak a suliban vagyunk együtt nagyrészt, de már ez is vagy 10 ember, akikkel naponta beszélgetek. Na meg, hogy sokat tanulok, mert nem holmi kis szakmunkás szakot néztem ki magamnak, hanem orvos szeretnék lenni, de anyukám ebbe is beleköt, hogy attól még nyugodtan mehetnék minden pénteken táncolni meg ilyesmik.. Egyrészt ugye én nem vagyok az a bulizós fajta, másrészt még olyan hely sincs, ahol olyan zenét játszanak, amit én kedvelek. (post hardcore főleg) Már pszichológushoz akarnak küldeni, kb. ufónak néznek.. Szerintetek is így van? :S

17/L