Milyen okai lehetnek a szédülésnek?

A szédülés okai

Az egyensúly-érzékelő rendszer betegsége által okozott szédülés típusát tekintve lehet forgó vagy ingadozó jellegű, illetve kelthet olyan érzést, mintha gyors liftben utaznánk. A szédülés oka lehet az egyensúlyérző rendszer bántalma, agyi betegségek, daganatok, vérellátási zavarok, vírusfertőzések, koponyasérülés, agyrázkódás.....Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek különféleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt.

Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.

A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk.

A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát.

Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el.

A "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás.Az egyensúly-érzékelő rendszer belső fülben található labyrinthusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat.

A Meniére-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri.

A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik. Oka a labyrinthus betegsége, a hátsó koponyagödör daganata, sclerosis multiplex, nikotinmérgezés, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tünetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is.

Az egyensúlyérző rendszer bántalma áll a migrénes roham szédülése mögött is.

Szédülést idéznek elő különféle agyi betegségek, így daganatok, vérellátási zavarok, vírusfertőzések is, persze olyanok, amelyek a koponyában elhelyezkedő egyensúly-érzékelő rendszert, központot és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik. Kisagyi daganatokban gyakori a szédülés.

Nem szabad elfelejtkezni a koponya sérülései, az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem.

Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással, rosszulléttel azonban járhat.

Szédüléshez vezethet a túlzott alkohol-, nikotinfogyasztás is.

Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka. Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is. Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő.

Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist.

Szédülést okozhat még súlyos vérszegénység, kimerült állapot, kialvatlanság. Talán a magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése. Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is.

Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz.

A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti. A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt.

Okát mindig érdemes tisztázni. A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett. Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is. A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.

Dr. Szirmák Eszter

Azért szédülsz, mert hipochonder vagy.

Felejtsd el hogy beteg vagy. Be vagy pánikolva, szorongsz, menj társaságba, beszélgess sokat stb. Gyönyörködj az élet dolgaiba, sétálj sokat és jobban leszel.

Nekem így sikerült jobban lennem.