Lehetséges, hogy magamnak csinálok incepciót?

Az álmokat a memória külön "indexeli", vagyis ráaggat az agyad egy címkét, hogy "álomm". Amikor álomra emlékszel, az valódi emlék, mert az álom valódi pszichológiai jelenség. Ez normális. Az is, amikor olyan emlékek merülnek fel, amiket már rég elfelejtettél, vagy nem kéne emlékezned rá. Ugyanis a memória "tőled" függetlenül képes anyagot elraktározni, és amikor a gátlás alvás közben enyhül, visszahozni álom formájában. Miután ébrenlét alatt gátlás van, így nagyon könnyű bizonyos emlékeket hamisnak hinni, ám igazándiből nem lehet eldönteni, megtörténtek-e vagy sem. Önmagában az, hogy gondolkodunk: valós-e vagy sem, illetve álom-e vagy emlék, szintén normális. Ha alvás közben nem tudod, hogy álmodsz-e, és rettentően félsz, az is gyakori.

Azonban ami engem elgondolkodtad, az a megkülönböztetések nehézsége. Mintha a belső realitás és a külső realitásból maradt emlékképek keverednének. Álom és tények, jelen és múlt között elmosódna a határ. Egyenként minden jelenség mindennapos, azok közül, amiket leírsz, ám az egész kép már annyira zavaros, külső szemmel nézve, hogy mindenképpen javaslom egy pszichiáter szakorvos vagy klinikai gyermek szakpszichológus felkeresését.

Serdülőkorban benne van, hogy "fura" pszichológiai jelenségek jelentkeznek. Introvertált embereknél normális, hogy könnyebben figyelik meg a belső valóságukat. Ha jól látom, egy INTP hajlamos arra, hogy elfojtsa az érzelmeit, mert konfliktusa van a külvilággal. Ez hajlamos felerősíteni a belső valóságot, ami megjelenhet pl. emelkedett álomtevékenységben is. Az, hogy ennyi idősen nehéz pályát választani, szintén oké, mert ebben az életkorban újraépül az "én", vagyis a személyiség. Az "én" tartja a kapcsolatot a külvilággal, és ha ebben az időszakban természetes módon átépül, átmenetileg mindenféle irracionális jelenség (pl. képek, álmok, érzelmek) felerősödhet. Anélkül, hogy az ember tudná, mi történik. Hasonlóan, ebben az időszakban alakul át az, ahogyan az ember önmagát vagy másokat látja, és nem mindig könnyű elkülöníteni a valósat (ami én vagyok) és a hamisat (amivé mások akarják, hogy váljak).

Viszont, ugyanezek a jelenségek megtalálhatóak olyan kellemetlen állapotokban, mint a személyiségzavarok vagy pszichotikus állapotok, amik gyógyszert és/vagy terápiát igényelnek. Ezért talán az volna a legjobb, ha megkeresnél egy szakembert. Nem mindegy, hogy a te életkorodban és személyiségtípusodban normális jelenségről, amik átmenetileg felerősödtek, vagy induló megbetegedésről van-e szó.