Prosztatavizsgálat esetében el lehet kerülni a hírhedt (és megalázó) vizsgálattípust valahogy?

Nem is kell poénkodósnak lennie, elég ha ilyen körülmények között történik (igaz ez csak film, de akkor is, 2002 Lengyelországa eléggé hasonlít korunk Magyarországára): https://www.youtube.com/watch?v=irkfFdmE49w&t=2916s - szerencsétlen karakter.

De ezt mégis hogyan nem kínos? Ha el is megyek ilyen vizsgálatra, biztosan viszek papírzsákot, vagy álarcot vagy bármit, mert nagyon-nagyon-nagyon kínosan fogom érezni magam tőle. A nők hogy viselik el a nőgyógyászati vizsgálatot? Az még megalázóbb. És hogyan tudnak utána az orvos szemébe nézni?

De tuti nem tudja valami vérvizsgálatból vagy ilyesmikből megmondani, hogy nincs-e valami probléma? Bár még csak 30 vagyok így nem biztos, de az tuti, hogy valami nincs rendben, de nem biztos, hogy ez, lehet a depresszióm miatt vannak problémáim. És azok sem vizelésiek, csak hát... a fene tudja.

6.

Én nem csak belegondolok, hanem ezt gondolom róla, sajnálom is azokat a nőket akiknek menniük kell.

7.

Én nem is a fájdalomtól tartok (mármint fizikaitól), hanem az orvos gúnyos megjegyzéseitől, hogy a végbélnyílásom nagyobb, mint az átlagemberé (és tényleg, de emiatt problémám nincs, az aranyerem is teljesen kezelhető) vagy a súlyommal kezd el viccelődni, az asszisztensének.

Fogászaton amikor jártam azért volt jobb, mert ott fizettem az orvosnak (magánklinika) így ha "poénkodott" volna, akkor otthagyom és nem kap semmit. Ne poénkodjon már, hanem vizsgáljon meg és ennyi. A fülész is "poénkodott", azt hitte magáról, hogy vicces (nem volt az) egyedül a háziorvosomtól tűröm el a poénokat, mert őt nagyon régóta ismerem. És ő nem sértő módon teszi.

Nagyon megalázó lenne ez, azt hiszem, csak akkor vetem magam alá ilyen vizsgálatnak, ha tényleg komolyabb bajom lesz vagy 40 felett amikor már ajánlott.