Hogyan éljek teljes életet - család és gyermek nélkül?

22!

Vicces vagy. Tudod, addig, amíg nem vagy benne egy ilyen szituációban, nem érted. Engem enm érdekel mit mond a buszsofőr. De hidd el, az 50 éves apukat érdekli, amikor naponta többször valamilyen formában megkapja a nagyapa jelzőt. Az egyik ismerősöm járt így, becsúszott a gyerek idősebb korában. Kvarda frusztrálta, hogy folyamatosan lepapázzák és hidd el, nem azért, mert direkt rosszindulatúak akarták volna vele lenni.

Az hogy becsúszik egy gyerek, meg az hogy tudatosan gyereket akarsz két külön dolog. Az hogy valakinek miért alakult úgy az élete, hogy 44 éves koráig nem jött össze a gyerek az az ő dolga, ettől még lehet jó apa. A gyerek esetében meg érdekes kérdés hogy mi jobb, nem létezni, vagy egy olyan családban élni, ahol apát néha lepapizzák, de tudja, hogy apa őt szereti...

És végül a kor egy szám. Sokkal többet számít az illető biológiai kora, pláne férfiaknál, mert lehet valaki 44 évesen egy roncs, meg lehet egy fiatalos ereje teljében lévő férfi is.

Tapasztalat, aki ennyi idősen nem kellett senkinek mint apajelölt, az nem alkalmas erre a szerepre.

A nők elkapkodják időben akik apának jók lesznek mert erre ráéreznek. Más dolog az, hogy később elválnak, mert akkor, abban az életszakaszba már nem értenek egyet.

Nekem vannak gyerekeim, elváltam, rengetegszer ismerkedtem az utóbbi 7 évben, kivétel nélkül az összes negyvenes pasim egyszerűen még saját magukat is nehezen viselték el, nemhogy egy gyereket. Nem az enyémeket, őket nem ismrték, de egy szerűen nem tudnak alkalmazkodni gyerekekhez, nem való nekik. Egoisták, önzőek, nem fér bele nekik egy gyerek.

Volt aki akart gyereket tőlem, csak mert kifut az időből. Sokszor rám is csúnyán szólt, minek az ilyennek gyerek.

Mondtam is neki, hogy semmi gond, engedje ezt el, mert nem való neki.

Azóta csak gyerekes pasikkal kezdek. Ég és föld.