Magyarországon miért nem fontos a szájhigénia?

Sokba kerul a fogorvos.

Felnek a fogorvostol.

Arrol meg rosszak a tapasztalatok, meg gondoljak,ugyse latszik!

Meg halohgatjak.

Meg hajtanak es nincs ido semmmire, se fogat mosni,se fogselymetzni.

Dentál higiénikus és fogászati asszisztensként ezt a kérdést én is sokszor felteszem. A magyarokra nagyon jellemző, hogy már eleve fájdalommal jönnek a fogorvoshoz és nem értik hogy ez hogy történhetett, hiszen ők "rendesen" mosnak fogat. És ezt teljes meggyőződéssel mondják úgy, hogy már az ajtóban látszik a lepedék a fogukon és közben mindent a genetikára fognak, mint egy kifogást hogy erről nem ők tehetnek. Aztán jön a döbbenet, hogy egy fogukról egy sima szondával mennyi lepedék jön le. Pardon, lepedék! Sokan azt se tudják hogy az mi. Pedig általánosban, sőt óvodában is tanítják.

Sajnos azt is sokat tapasztalom, hogy amint elhangzik a genetika szó, sok fogorvosnak már nincs türelme vitatkozni és rábólint. Nem könnyű azt sértődés nélkül megmagyarázni, hogy bizony nem volt jó az a fogmosás. Főleg úgy hogy szakmai szemmel nézve egy fiatal páciens esetében nem könnyű leplezni az elkeseredettséget, amit érzünk és ezt gyakran személyeskedésnek vélik a betegek. Kisgyerek esetében még nehezebb, mert ott gyakran a szülőt kellene felelősségre vonni a gyerek füle hallatára. Márpedig aki a saját fogait sem tudja rendesen megmosni, az a gyerekének se fogja tudni megtanítani (ennyit a genetikáról).

Aztán persze jön a kezelés, amikor a gonosz fogorvos megpróbálja menteni a menthetőt. A zsibbasztó persze gyulladt fogban nem hat rendesen, de ha antibiotikumot ír fel az meg nem hat azonnal és kikészíti a beleket. Így már visszamenni a következő időpontra nem is érdemes, mert amúgy is "fájni fog" (mintha kezeletlenül hagyva majd nem fájna újra), drága is és biztos a genetika a hibás...