Fogszabályzóval mennyire kell komolyan venni az étkezési szabályokat?

Kicsivel több mint hónapja van fogszabályzóm, és ugyan annál a fogorvosnál vagyok akinél a nővérem is volt, de neki már két éve lekerült a készülék.

Ő is, és szinte minden ismerősöm akinek volt vagy van fogszabályzója azt mondta, hogy egy idő után már nem annyira vették komolyan az étkezéssel kapcsolatos szabályokat.

Értem ez alatt, hogy harapták az ételt, néha a keményebb ennivalókat is megették stb....

Az én fogorvosom, a saját észrevételem, és a nővérem szerint is eléggé túlaggódja az étkezéssel kapcsolatos szabályokat.

Nekem pl. úgy mondta hogyha nem tartom be a szabályokat, akkor nincs értelme, meg akkor nagyon nagy baj lesz, olyan értelemben, hogy pórul fogok járni. (nem általa, hanem a magam ellensége leszek) és annyira rám ijesztett, hogy én eleinte még a tésztát is úgy ettem, hogy majdnem megfulladtam mert alig rágtam meg, próbáltam minél nagyobb darabokban nyelni.

Meg, hogy csak turmix, meg joghurt meg szokjak rá az ilyenekre.

Ezzel szemben mostanra szinte teljesen hozzászoktam a készülékhez, és volt már olyan, hogy véletlen beleharaptam az ennivalóba, és utána esett le, hogy ezt nem kéne. (de semmit nem éreztem, hogy fájna vagy rossz lenne)

Értelemszerűen puha dolgokat próbálok fogyasztani.

Eleinte pl. a túró rudit is úgy ettem, hogy megmikróztam, mert ugye ha töröm akkor esik szét, csokis lesz a kezem, és most már inkább úgy eszem, hogy oldalról harapom.

Az első fogakat nyilván nem erőltetem, érzem, hogy abból baj lehet.

Természetesen igyekszem falatokra szedni mindent amit csak lehet, de vannak olyan ételek amiket egyszerűen nem lehet, viszont nem is annyira kemények, hogy ne tudjam megrágni.

Már kicsit én is kezdem lazábban venni, de nyilván ezt nem azért teszem, mert úgy gondolom, hogy a fogorvosom "nem ért hozzá" vagy mert "én jobban tudom" de van hogy érzem, hogy ebből nem lesz baj, ugyanakkor tudom, hogy a doki infarktust kapna ha meglátná, hogy mit eszek.

Akinek pedig lepattant már a tappancs, az mind azt mondta, hogy vagy nem is evett hanem teljesen magától, vagy épp olyat evett amit amúgy is lehetett volna, tehát épp nem szabályszegő étel fogyasztása miatt történt a malőr.

Persze mondhatjuk, hogy mert már korábban meglazította valami tiltott ennivalóval, de van olyan ismerősöm aki mindent szabályt betartott -elmondása szerint-, és neki 4-5x is előfordult, hogy lejött a tappancs.

(míg a nótórius szabályzegők 2-3 tappancs leesésről számoltak be átlagosan, az átlag két év alatt)

Igazából nem az a kérdésem, hogy akkor ugye nyugodtan neki állhatok e földimogyorót enni, meg a csirkecombról lerághatom e a húst ha úgy tartja kedvem, mert ilyen nyilván nem csinálnék.

Csupán az érdekelne, hogy ki mennyire vette komolyan ezeket a szabályokat?

Úgy érzem magam, mintha kezdő sofőr lennék aki mindent betart, és ugye mindenki megszegi ott is a szabályokat, és mesélik hogy így átmentem a piroson, úgy átmentem, én meg csak nézek, hogy mit, hogy miért?!

És nyilván senki sem fog erre biztatni, hogy akkor csináld te is, meg egyél amit akarsz, csak ez tényleg ilyen dolog, hogy szigorúan kövessem a doki utasításait, vagy ha ésszel és átgondoltan csinálom, akkor belefér néha a szabályszegés?