Fogorvoshoz vagy fogtechnikushoz menjek?

Fogorvoshoz, fogtechnikus nem nyúlhat szájba. Nyilván vannak történetek, ahol technikus csinálta és milyen jó lett, de egyrészről egy jó technikus nem szorul rá arra a fekete jövedelemre, mivel van annyi fogorvos megrendelője, hogy jól megéljen belőle, másrészről az ilyen esetek közül nyilván csak a pozitív kimenetelűnek lesz hírértéke, azzal nyilván nem dicsekszik senki, hogy pénz hiányában illegálisan próbált valamit, ami aztán rossz lett, így most se pénze, se foga.

Teljes kivehetőt szerkeszteni valójában marha nehéz, én fogorvosként kifejezetten nem szeretem csinálni, habár a legkevesebb munkával a legtöbb bevételt hozó beteg a teljes kivehető pótlásos. Több oka is van. Egyrészről olyat szerkeszteni, ami az állkapocs ízületnek is megfelel (tehát az aktuális csontmennyiségnek megfelelő harapási magasságot beállítani) vaktában nem lehet, megfelelő a műszerekkel bemérve pedig a pótlás ára éppen pont meg is triplázódna, miközben tipikusan nem a jómódú emberek szorulnak ilyen pótlásra, hanem elsősorban kisnyugdíjasok, akiknek már az a 160ezer forint is iszonyat összeg, hát ha még ennek a háromszorosát kéne kiperkálni. Másrészről ha nem elég intelligens a beteg, akkor nem fogja tudni megérteni azt, hogy már soha nem lesz olyan, mint mikor saját fogai voltak. És ezt neked is írom kérdező. Itt nem releváns, hogy régen kinek milyen fogai voltak, az aktuális állapotokra szerkesztünk pótlást, ami lehet egészen más, mint ami volt ott 30 éve. Ahhoz, hogy egy ilyen pótlás jó legyen, elsősorban jó, szerencsés anatómia kell, amire fel tud cuppanni a pótlás. Sokaknak nem ilyen a szájuk, mert annyira lesorvadt a csontjuk, hogy arra már nem lehet semmit sem rakni, de sokan ezt képtelenek felfogni. Ezzel újra kell tanulni beszélni, rágni, új szokásokat kell felvenni, csak megint olyan emberekről beszélgetünk, akik szinte egy egész életet leéltek adott szokásokkal, azokon változtatni nem olyan könnyű. Mindig azt mondom, ez olyan mint egy lábprotézis. Ebben az életben már cigánykereket vetni nem fog vele, ennek sajnos vége. De ha elég ügyes és kitartó, alap dolgokat fog tudni vele csinálni, megtanulni járni vele, akàr futni. Vagy lehet bent duzzogni a szobában, mert nem kapta vissza a régi életét egy pótlékkal. Itt is ez a helyzet.

A lényeg: orvoshoz kell menni; a fogpróbánál addig ne bólints rá semmire, míg végig nem vizsgáltad mindenhonnan a leendő pótlásodat, ha bármi nem tetszik, ott kell szólni, akár újra kell kezdeni az egészet is, de az még mindig nem akkora baj, mint átadásnál kibökni, hogy amúgy ez nem is jó; a lenyomatvételek száma iszonyat fontos, az a szíve-lelke az egésznek, azok nem megkerülhetőek; fogadd el, hogy olyan, mint régen már sosem lesz, ha beszélni már tudsz vele, akkor a pótlás inkább jó, a rágás újratanulása meg kitartást és gyakorlást igényel.