Hányan éltetek már át bölcsességfog eltávolítás műtétet?

Ne haragudj meg, de én is voltam már és azért ilyen laza, mert csak te élted úgy meg h ez aztán hű mekkora beavatkozás, egyáltalán nem indokolja semmi, h egy altatással megbonyolítsák, mert ugye ahhoz külön orvos kell.

Majd idővel rájössz....

Egyébként teljes altatásban nem csinálnak semmilyen fogászati beavatkozást.

Az altatás, ha nem is túlságosan, de mégiscsak egy veszélyes dolog valamilyen szinten, így feleslegesen hülyeség csinálni. Bizonyos magánpraxisokban van rá lehetőség, van, aki annyira retteg a fogorvostól, hogy inkább perkál ezért, én is ismerek ilyet. Nem olcsó, kb 50-70 ezer per alkalom. Én személy szerint azért is hülyeségnek tartom, mert elég szívás, ha nem érzed, hogy mondjuk az ajkadat véletlenül becsípte vagy jól megnyomta a fogorvos és ezért nem szólsz, aztán később tűnik fel, hogy fáj mint állat. Én amúgy szabályosan rettegtem a fogorvostól, azért is hanyagoltam el a fogaimat, mert egyszerűen féltem elmenni, de év eleje óta hetente-kéthetente járok és a fóbia szépen elmúlt, de teljesen, az altatásos játék ettől a fejlődéstől is megfosztja az embert :)

Nekem mind a négy bölcsességfogam kiszedték és igazából egy volt kicsit gázosabb, azzal vagy egy fél órát küzdött a doktornő, de azért az se volt annyira vészes. Hálistennek az orvosom az a típus, aki minden fogat úgy szed ki, hogy szép óvatosan addig mozgatja őket gyökéremelőkkel, amíg gyakorlatilag maguktól kiesnek, fogót alig használ, emiatt utána szinte nem fáj, nekem semmi gondom nem volt, csak azért szedtem a fájdalomcsillapítót, mert a gyulladáscsökkentő hatása miatt pár napig javasolták. Az, hogy a seb vérzik kicsit, az normális, de másnapra elmúlik. A legrosszabb az volt az egészből, hogy felpolcolt fejjel kellett aludnom és nem ihattam tejet egy hétig :)

"Kedves első, nagy tévedés, hogy nincs

fogászati beavatkozás altatásban."

Bocs, én legutóbb mikor hallottam róla még csak az éber "kóma" volt, amikor nem altatnak el, hanem csak "berúgatnak" és kb ugyan úgy nem emlékszel semmire.

De látom azóta már el is altatnak akár.

Nekem is rossz élmény volt. Volt közben fájdalmam egyszer-kétszer, de az "áá"-zásomra azonnal reagált a doki, így nem volt nagy gond. Elhallgattam, amiket körülöttem dumálnak hárman és ki sem mertem nyitni a szemem. Szorítottam össze kezemet-lábamat, a szemeimet is, csak amikor kinyitottam akkor vettem észre, hogy könnyezek. :)

Nálam elég komoly csontfúrás volt, a műtét napján és utána még 2-3 napig meghaltam volna fájdalomcsillapító nélkül, de túléltem. Van ennél rosszabb is, én nem kértem volna altatást ezért, így is annyira önkívületi állapotba kerültem szinte, hogy élesen alig emlékszem a részletekre. Az nagyon megmaradt, amikor a fúrás után megpróbálta egyben kihúzni a doki a fogat. Annyira mélyen volt a gyökere, hogy tényleg úgy éreztem, hogy letöri vele az egész állkapcsomat. Itt döntött úgy, hogy akkor inkább darabokban szedi ki.

Őszintén szólva nekem az is jobban esett, hogy utána megszokott környezetben szenvedhettem. Szédültem, rosszul éreztem magam, de fel is hívták a műtét előtt a figyelmemet arra, hogyha lehet kísérővel menjek. Jól is jött, hogy voltak mellettem, illetve a lakótársaim is gyakran rám néztek, bevásároltak nekem napokig, mondták hogyha baj van nyugodtan ébresszem fel őket. Így azért sokkal jobb volt, mint idegen helyen, idegen emberek között, idegen emberek jó szándékára bízni magam.