Honnan lehetek abban biztos, hogy kényszergondolataim vannak csak és nem vagyok őrült?

Nagyon hirtelen, például ha valaki rám néz, támad olyan gondolatom, hogy megölöm. Ilyenkor megijedek magamtól.

A testvérem pici gyerekét is félek, hogy összetöröm vagy hogy szexuálisan izgat. Pedig nem vagyok pedofil. Pedig úgy szeretem megölelni, mert olyan aranyos! De már kedvem sincsen elmenni hozzájuk, mert rosszul leszek a gondolataimtól.

Sokszor azt hiszem, hogy teljesen megőrültem, már annyit bántottak az életben, hogy egyszer elvesztem önmagam, elvesztem a kontrollt és én leszek az új Joker.

Vannak pillanatok, amikor az ilyen agresszív gondolatokat továbbviszem, például hogy kit hogyan ölnék meg. A végére már annyira megijedek, hogy csak na, tegnap délután például hánytam.

Most is itt írom ezt a szöveget és arról félek, hogy csak azért írom, mert pszichopata vagyok, és ma estére mindenki le lesz a környezetemben kaszabolva.

Már kedvem sincs kimozdulni itthonról.