Borderlineosként lehet esélyem karrierre, kiteljesedésre?

Fiatal felnőtt vagyok, már közelebb a harminchoz, mint a húszhoz. Gimi közepe óta nem működik az életem. Valamiért elkezdtem nem hinni magamban, lemondtam a célokról, a felelősségvállalásról, rengeteget kezdtem aludni, sodródtam, elkezdtem és nem fejeztem be sok dolgot. Ma már tudom, hogy borderline-os vagyok, ezt szakemberek diagnosztizálták.

Mondhatni, hogy jól funkcionálok, mert van diplomám, nyelvvizsgám, munkám, de én (és a környezetem is) tudom, hogy sokkal többet kihozhatnék magamból. A barátaim, akik képességeikben nem haladnak meg engem, már mind jóval előrébb tartanak. Gimiben még versenyeket nyertem, legjobb tanulók között voltam, akkor még motivált voltam. Fényes karrierem lehetett volna, ha nem vagyok érzelmileg instabil.

A fura az, hogy a borderline-nak utánaolvasva a tüneteknek csak egy része igaz rám. Nincsenek például érzelmi kitöréseim, nem szoktam veszekedni. Rengeteget szorongok ugyan tök apró dolgok miatt, de mindent lerendezek magamban, a környezetem nyugodt, higgadt embernek ismer. Az egyetlen igazi gond a sok szorongás, a bűntudat és a motiválatlanság. Ezektől meg lehet valahogy szabadulni? Sikerült innen valakinek? Rettegek attól, hogy középszerű maradok, miközben tudom, hogy akár a tudományos életben is sokra vihetném, csak valamivel nagyon erősen kéne tudnom motiválni magamat. Eddig nagyjából mindenhova felvettek, ahova igazán akartam, és mindenhol helyt is tudtam állni.